Tündér lassan már végleg maga mögött hagyja a giardiát (ki kell várni még a kiürülési időt), így a sétáknál már óvatosan, de elkezdtük odaengedni kutyusokhoz. Nagyon várta már, hogy találkozhasson társaival, érződött, hogy frusztrálta, hogy nem mehet oda senkihez. Eddig nagyon szépen vizsgázott a kutyákkal való találkozásnál, semelyik kutyussal nem volt gond a találkozáskor. Tündér szépen futkosott velük, érdeklődött, szaglászott minden társával. Időnként ráadásul a gazdik még jobban is érdekelték, akiktől szépen bezsebelte a simiket és a mosolyokat.
Tündér napirendje szépen beállt, most már séták közben stabilan pisil, kakil, nem kell a kertbe "kicsapni őt" és imádkozni, hogy befelé bámulás helyett inkább végezze el gyorsan a dolgát...
A napjait kellemes regenerációban tölti, kedvenc helyén, a kanapén, ahova mindig visszamegy, egyfajta bázisként tekint rá. Tündérnél már nyoma sincs a kezdeti félénkségnek, teljesen felszabadult, bátran megy mindenkivel ismerkedni. Az autóval történő utazáshoz is elkezdtük szoktatni. Érdekes, hogy magától még nem száll be, a "berakás" ellen tiltakozik, ellenkezik, viszont rájöttünk, hogy ha a gazdi beül az autóba, akkor a pórázon szépen bejön és felugrik a gazdi után a kocsi hátsó ülésére - magától...
Továbbra is nagyon ragaszkodik hozzánk, a késő esti sétáin már szinte végig póráz nélkül visszük ki a környékre, szépen figyel ránk és ha feltűnik valaki más (ember és/vagy kutya)a színtéren, akkor is (bár izgalomba jön) szépen hallgat a nevére és visszajön lábhoz. Abszolút alkalmas már arra, hogy egy szerető, végleges gazdi magához vegye - Tündér kiváló alany ahhoz, hogy szeretetet adjon!