Már 1 hónapja ismertetjük Pannikával a nagyvilágot. Úgy gondoljuk több aprócska sikert értünk el nála.
Októberben az orvosi vizsgálaton nagyon ügyesen viselkedett. Érkezése óta az volt az első hosszabb autózása 2x1 óra, amit szintén jól viselt. Ez volt az az esemény ami után Nelsonunkkal elkezdődött a barátságuk. (Nelson Pannika mellé feküdt
)Azóta versenyeznek a fekhelyeken, okosan közlik, hogy most már csereidő van
és kölcsönösen ellenőrzik egymás etetőtálját is
, hogy tényleg üres, megfelelő e a tisztasága
Pannikának a biztonságérzetéhez térre van szüksége, de már 2-3 alkalommal magától besétált a legszűkebb részre, igaz csak egy kis simogatásért, de mi nagyon örülünk ennek is.
Sokat ügyesedett a pórázos sétáltatással kapcsolatban is. Még mindig hamar elfárad, de igyekszünk a távot és a tempót is fokozatosan emelni. Ha megfordulunk és a kocsihoz megyünk kicsit össze-visszára veszi a sétát és alkalmanként már 1-1 pillanatra elkezd szaglászni is. (Póráz nélkül még nem sétáltunk a kerítés nélküli hátsókertben sem.) Már felismeri a közös sétára készülődést is és lelkesen várja
.
Az autóba már nagyon ügyesen beugrik.
Szomszédok elmondása szerint ha nem vagyunk itthon, szokott ugatni is. Mi eddig inkább öröm morgását hallottuk hazaéréskor és kaja osztáskor amit még mindig sztepptánccal egészít ki.
Etetési időt nagyon jól megtanulta
, reggel és este is ha késésében vagyunk esetleg nem szól az ébresztő, ő gondoskodik arról, hogy felkeljünk. Ki-be sétál a tál és az ágyunk között
Külleme is szépen javul, már 2x fürdettük. Bundija is selymesedik, sűrűsödik. Hátsó lábait és farkát, csípőjét még mindig félve engedi masszírozni és fésülni. Szemcseppezést és a vitaminosztást lelkesen várja minden étkezés után.
Ennél jobban már csak új családjának, otthonának lelkesedne.