Joker vagyok. Kicsit nagyra nőttem, de az ideiglenes gazdim szerint azért vagyok ekkora mert tele vagyok szeretettel. Van egy gumikacsám akit nagyon szeretek hurcibálni magammal és van két öreg barátom is akiket ideiglenes tesókká fogadtam. Az eddigi életemben nem sok minden történt, többnyire egy lánc végén tengődtem. Valószínűleg semmi olyan dolog nem történt velem aminek normál esetben történnie kellett volna. Nem rég kezdtem el például labdázni! Nagyon szeretek futkosni utána és sajnálom, hogy eddig nem dobálta nekem senki, mert hiszen ez nekem örömöt okoz és a kétlábúaknak is tetszik, hogy örülök...sétálok...majdnem minden nap a tesókkal. Ennek mindig hangosan ugatva és méretemet meghazudtoló módon szökdécselve szoktam örülni és toporogva várom, hogy végre nyíljon a kapu és kirobbanhassak rajta. Azt mondják nekem ez is nagyon fontos mert én egy mozgékony fajta vagyok nem mellesleg az úszógumimat is csökkenteni kell, bár mint tudjuk én azért vagyok akkora...Sok minden történt velem amióta levették rólam a láncot és elhoztak onnan ahol egész életemben éltem. Voltam kórházban és ott rendbe hoztak, mondhatni kaptam egy teljes generált. Mondjuk ezt kihagytam volna, de azt mondták muszáj, hogy jobban legyek. Aztán az ideiglenes gazdihoz vittek akit nagyon hamar megszerettem és hát mondanom sem kell, hogy én is hamar levettem mindenkit a lábáról. Azért a cuki nézésemnek aligha tud bárki is ellenállni...
Ott aztán annyi minden történt velem! Jöttek a lépcsők (na azt is kihagytam volna, de azt mondták meg kell tanulnom így hát megtanultam gyorsan), aztán jöttek a pöttöm tesók akikkel, nanáhogy kijöttem mert nekem is volt egy hasonló kis barátom és valahogy kedvelem a törpeszupereket...aztán a séták!ÚÚÚ azokat imádom, de ezt már említettem...fűben hempergés! Na az igazán jó móka főleg, hogy az ideiglenes gazdim is olyankor lefekszik mellém és én imádok vele heverészni és csak úgy lenni...tömegközlekedés. Na azért nem vagyok nagyon oda, de mivel egy rendes kutya nem hátrál meg holmi óriási, hangos, kék fémizétől, így én sem teszem. Barátkozom a környékbeliekkel mert azt mondják, ha velük is rendes vagyok akkor több esélyem van olyan családhoz is elkerülni akiknél már van kutyus. Hát én igyekszem, de tényleg. Akár milyen házsártos is vagyok, tuti menni fog mert a kétlábúak bíznak bennem és én nem akarok csalódást okozni nekik. Fürödtem is!! Elsőre majd megállt a ketyegőm amikor betettek abba a fehér izébe és megengedték a vizet, de erre is hamar rájöttem, hogy valójában tök jó, meg illatos és össze-vissza dicsértek, meg masszíroztak, meg jutifalatokkal tömtek...szóval csíptem nagyon. Mondjuk másnap elástam magam a bodzafa alá és akkor mérges volt a gazdi, de elővettem a borzasztóanbánokmindent nézésemet és ezzel el is intéztem a dolgot.
Szóval sok minden történt és történik is azóta velem, hogy a Retriever Rescue-hoz kerültem és csak annyit szeretnék mondani, hogy attól mert én egy 10 év körüli, kicsit duci, kicsit, ősz, kicsit fogatlan öreg úr vagyok, attól még igen is élek! Minden akadályt jól veszek, gyorsan tanulok, nagyon hálás és szerethető kutyus vagyok. Akkora a szívem, hogy mindenki belefér és különösen hálás vagyok azoknak akik nem mondanak le rólam a korom miatt és kiállnak mellettem! Hogy igen is egy értékes kutya vagyok aki lehet, hogy a koránál fogva már nem fog száz évig élni, de amíg itt vagyok a puszta létezésemmel és az egyéniségemmel annyi szeretetet, kedves emléket, csodás pillanatokat tudok adni, amitől az a fene tudja mennyi idő is egy felejthetetlen élmény lesz. Remélem, hogy hamarosan be tudom bizonyítani valakinek, hogy öreg kutya nem vén kutya és igen is jó döntés voltam! Márt hát azért vagyok ekkora...szeretetgombóc...