Mogyiról nem nagyon tudok rosszat írni
Egy hete van nálunk, de gyakorlatilag teljesen beilleszkedett a családba, a hétköznapjainkba. Már első nap megértette, hova mehet be, hova nem, a második vacsinál megtanulta, hogy csak a "tiéd!" elhangzása után futhat enni. Még mindig gyorsan befalja az ételét, de ahhoz képest, hogy korábban sokat nélkülözött, nem féltékeny rá.
Alapvetően nyugodt kutya, ezek után rettentő vicces, hogy mennyire fel tud pörögni egy-egy izgalmas eseménykor - pl ha megérkezünk, egy helyben pattog a kapunál, ha hívjuk, rohan, vacsi készítéskor sürög-forog, stb stb - ez 1-2 másodpercig tart nála, aztán megint szétárad benne a teljes nyugalom
Ha mozogni kell, mozog, ha pihenni kell, pihen - de rájöttem ám a titkára
: egyszerűen annyira embercentrikus, hogy folyamatosan figyel, koncentrál a gazdira, és mindent igyekszik úgy csinálni, ahogy kérik tőle. Nagyon apró jelekkel is lehet őt korrigálni.
Amúgy szobatiszta, nem rág, nem csen ételt, nem rendezi át a kertet. Ugatni csak akkor szokott, mikor a többi kutya már nagyon hangoskodik.
Annyira ragaszkodó, hogy szeret ott lenni, ahol az emberek vannak, így ezt a kutyát, aki egész eddigi életében egy lánc végén lógott, alig lehet kitessékelni a kertbe, ha mi bent vagyunk a házban. Nem tolakodik, csak letelepszik a helyére és onnan tartja szemmel az eseményeket
Illetve kiderült róla, hogy full apportos, a kedvence a labda, rohan érte, hozza vissza és alig várja, hogy újra eldobjuk.
Egészségileg rendben van, a varratok kiekrültek, a sebe szépen gyógyul, a teje elapadt, már csak pár kilót kell felszednie és szépséges labilány lesz belőle (mondjuk szerintem már most is az
Mogyoró igazi családi kutya, nagyon szerencsés lesz vele a leendő gazdája
Belépés
Regisztráció
Hírlevelek
GyIK
Itt egy kis beszámoló róla.
( 
):
:
de pár nap, és varratszedés, reméljük, gyorsan el is apad a tej, aztán jöhet a napi 2x-étkezés, és pikk-pakk összeszedi magát a leányzó! 
