Fruzsi/Moha gazditól kaptunk híreket és jobbnál jobb fotókat
Moha már a sokkal otthonosabban mozog új környezetében, már nagyon sokat bátorodott is, aminek felhőtlenül örülünk. A liftbe való beszállást pár nap alatt megtanulta, most farkcsóválva ő az első aki beszalad (először ketten toltuk be a liftbe, úgy félt), tudja, hogy ez sétát jelent, az meg tök jó dolog. Egy teljes hétbe telt, mire rá tudtuk venni, hogy egyáltalán rálépjen bármire ami puha. A szőnyeget teljesen kikerülte, a saját fekhelyére pedig nem volt hajlandó rálépni sem. Most egész nap azon heverészik, este is azon alszik, szinte le sem száll róla.
Nővérem beagle kutyusával átjött hozzánk ismerkedni egyik nap, nagyon jól kijöttek egymással, bár Mohát az emberek sokkal jobban érdeklik, mint a kutyák, így nem volt min izgulni. Egy idő után visszafeküdt a helyére és onnan szemlélte a lakásban rohangáló, ágyra le-fel ugráló beaglet, aki egyszer véletlenül rálépett az ágyára, mire Moha egy halk "mmmmmmm" morgást hallatott. Nem volt semmi fogvicsorgás vagy komolyabb dolog, egyszerűen jelezte, hogy most már elég volt itt a rohangálásból, pláne, hogy még az ő ágyába is belelépnek...hallatlan!
Őszintén nagyon örültünk ennek a kis morgásnak, 1. mert még nem hallottuk a hangját, 2. mert ez azt jelentette, hogy az ágyát a magáénak érzi, amit akár meg is védene.
Sőt! Egy cipőtörlő rongyot véletlenül elöl hagytunk, és mire hazaértünk, valaki szétszedte apró darabkákra. Ezért mondjuk kicsit leszidtuk, de nagyon jól tudta miről van szó, lapított rendesen. De meg is jegyezte rögtön, hogy ezt nem szabad és semmi nem történt azóta.
Nagyon figyel, issza a szavainkat. A kutyafuttatóban gyakoroljuk, hogy póráz nélkül jöjjön mellettünk, majd hívásra menjen egyikünkhöz, majd a másikunkhoz. A járda szélén mindig megállunk, mondjuk neki, hogy "Várj!", ilyenkor rögtön megáll és felnéz ránk. Addig vár és addig néz, amíg azt nem mondjuk hogy "Mehetsz!". Nagyon okos kutya! Bizonyos helyeken, ahol naponta többször elmegyünk és meg kell állnia, magától megáll minden parancs nélkül és rögtön felnéz vigyorogva, farkcsóválva, mintha csak mondná: "Most jól csináltam, ugye?" Amikor szabadon van a kutyafutiban és éppen hívjuk, már próbálgatjuk, hogy közben beletűzdelünk neki 1-1 "Várj!" parancsot és nagyon ügyesen akkor is megáll. Ha kell, percekig ott áll a placc közepén szabadon és vár. Nagyon büszkék vagyunk rá!:) (főleg, hogy jutalomfalatot nem fogad el, így a puszta simogatás és dicséret az, ami ösztönözni tudja, hogy ezeket megcsinálja)
A gyógyszereit nagyon szépen beveszi, megkapta a második Advocate-et is. Nem látszott rajta,hogy jobban megviselte volna, mint eddig bármelyik gyógyszer. A fogai elég rossz állapotban vannak, ha lement a szívférgesség kezelése, hármat ki is kell húzni sajnos. Több foga le is van törve, fogköves és az ínye is beteg egy kis részen. Valószínűleg ezért nem is szeret rágni, biztos fáj neki. Amióta beáztatjuk neki kicsit a száraz tápot, az egészet megeszi.
Nagyon jó dolga van most, 3 hétig otthon vagyok vele, otthonról dolgozom addig.
Kellemes, kutyákkal sok időt töltős, boldog karácsonyt kívánunk Mohával mindenkinek!