Sziasztok, remélem én is adhatok új infókat, mint új családtag

Először is, köszönetet mondok, hogy segítettetek Tökinek (eredeti nevén Kökény, bocsi, le lett cserélve ) abban, hogy az utcán élést felválthassa valami remélem sokkal jobb.
Remélem Töki is úgy gondolja, jobb most neki itt. Bár amilyen bélpoklos, neki mindenhol jó, ahol rendszeresen kap enni

Story:
Februárban költöztünk barátnőmmel Szilvivel egy kis házba, Soroksáron, ami egy nagy, Dunapart kapcsolatos telken fekszik. Most jutottunk el oda a felújítással, hogy tudtunk a meglévő afrikai fehérhasú törpesün, Jamy (teljes nevén Alagdombi Jamiroquai ) mellé, nem terráriumos állatot befogadni családunkba. Az alapmegállapodás, Szilvinek macska, nekem kutya volt, hát féltünk is a dologtól. Mivel a kutya projekt az én feladatom volt és a Retriverek mellett döntöttem, mint okos, családbarát, kedves, vízszerető kutya mellett. Így kaptam meg a retrivermentők elérhetőségét, akikkel a kapcsolatot felvéve, 1-2 napon belül, az Ő ajánlásukra összeismerkedtünk Tökivel. Nekem azonnal megtetszett a kelekótya kutyu, szerintem neki se volt velünk baja, így egymást választva, egy házlátogatás után 06.29.-én pénteken megkaptam és hazahoztam Tökit időszakos mamájától. Szilvi elhozta múlt hét hétfőn ( 06.29. )anyukájáéktól két cicáját, akik kerti macskák, Micit és Kismamát. Az Ő beilleszkedésüket nehezítette, hogy a macska házhoz és nem emberhez kötődik. Sajnos Mici azóta világnak ment.

Kismama félve Tökitől pedig a sufni tetején és a padláson rohangászik, pedig Tökit nem érdeklik a macskák, ennek több ízben is jelét adta, például elsétált a kút mellett, pedig azon feküdt egy fekete kóbor cica. Felnézett rá, majd tovább ment. De sajna macskának nem tudom megmagyarázni, hogy hülye vagy fiam, nem bánt. Ha valakinek van erre ötlete, várom!
De ez itt Kökény fóruma, így róla írok.
Első nap elmentünk orvoshoz. Átírattuk a chipjét és megnézte a zacsiját, mert kiharapta a hereműtét varratait. Arra pénteken és hétfőn kapott szúrit, ma megyünk megint kontrollra. Rengeteget sétálunk ( én sétálok, Ő meg percenként 5ször megkerülve rohan ) először pórázzal mentünk, de mivel feltűnt, hogy nem távolodik el tőlem, és hívásra visszajön, a nélkül megyünk. Itt ahol lakunk, szerencsére nincs se autó, se nagyon ember, se semmi, csak nagy mező, lehet futni. Bármikor, ha kilépek az ajtón, azonnal ott van mellettem, nem megy távolabb 2 méternél. A lakásba automatikusan be se jön, pedig nem tiltjuk neki, de behívni nem fogom, ha nem akarja. Még a csütörtöki vihar se zavarta, inkább tetszett neki, ugrált az esőben. A Duna sajnos nem izgatja a fantáziáját, oda is csak akkor merészkedik, ha én bemegyek előtte. Minden jel arra utal, hogy kivételesen intelligens kutya, érzésből tudja, mit lehet, mit nem. Egyet kivéve, Szilvinek és neki még ezt a nyálas puszi dolgot meg kell beszélni, mert nem megy

. Most röviden ennyi, remélem elég, ha történik valami, írok.
Tamás