Tegnap Puha hazakerült. Vagyis hosszas dilemma után úgy néz ki, Lilinek fogjuk hívni. A kislány nagyon gyámoltalan, rettegős volt, az autóig nem tudtuk elsétáltatni, otthon is be kellett cipelni. Először bevittük a házba, azt meglepő módon majdnem körbejárta, de aztán talált egy sötét zugot, és behúzódott az asztal alá, onnan lesett, így inkább kint próbáltunk barátkozni, de az ajtó mellett ott is talált magának biztonságosnak látszó helyet. Egyedül a száraztápra reagált kisebb-nagyobb lelkesedéssel, minden simogatásra megijedt, megfeszült, így igen gyakran kellett egy-egy szem táppal bátorítani. Hatkor értünk haza, háromnegyed kilenckor tört meg a jég. Addig megállás nélkül pitiztünk, beszéltünk hozzá, etetgettük, de egy lépést nem tett meg önszántából. Aztán egyszer csak hívásra, meg persze a táp mutogatására megtett két-három métert is. Onnan aztán egymást követték a két méterek, és lassan bejártuk az udvar nagy részét. A végén már egész nagy távokat is megtett egy falatért. A tervezettel ellentétben kint maradt éjszakára azon a helyen, amit magának talált. Reggel ugyanott találtam, nézelődött. Szerencsére nem kellett előről kezdeni az előző napi procedúrát. Nem ijedezett, nem hunyorgott, csak legyezett a farkával. Ez utóbbi állandóvá vált. Jelenleg ott tartunk, hogy már falat nélkül is hajlandó hívásra odajönni, akár kocogva, de volt, hogy pattogva, mint a kecske. Szeret felugrálni rám. Magától még nem mászkál az udvarban, körülöttünk két-három méterre viszont már elbóklászik. Még tegnap megkapta első pofonját is, persze nem tűlünk. Túl kíváncsi volt, és közel dugta az orrát a cicához, akiről nem tudta, hogy nem szívesen barátkozik. Egyébként érdeklődve figyeli, még nincs kergetőzés. Egyelőre itt tartunk, szerintem sokat engedett a félelmébőll tegnap óta. Most az előszobában durmol, és ha jól hallom horkol is. Azt még nem tudom, mennyi ételt illik neki adni, biztos nem annyit, amennyit kíván. Főleg, hogy még vésézni sem volt, csak pisilt párszor. Viszont a gyümölcsöt szereti. Szedret szedegettem a fáról még tegnap, azt is lelkesen majszolta. Folyt.köv.
|