Thomast vasárnap, 4 napja hoztuk el az állatkórházból. Élőben is ugyanolyan gyönyörű és impozáns, mint a lenti képen, igazán szép kutyus
Az autóba simán, első hívásra (első virslire
) bepattant az anyósülés elé és nagyon jól viselte a 1,5 órás hazafelé utat.
Itthon körbeszagolta a kertet, megismerkedett a saját labinkkal, Benivel, és birtokba vette a nappalit. Rögtön értette, hogy melyik lesz az ő szivacsa, megértette, hogy meddig és hova lehet menni, hova nem. Azóta persze folyamatosan teszteli, hogy a szabályok közül melyiket kell tényleg betartani, és melyiket nem gondolhattuk komolyan
Gyerekeket-felnőtteket-szomszédokat-látogatókat örömmel fogadta, mindenkivel kedves, rögtön megy a simiért. Nincs semmi bizonytalansága, kiegyensúlyozott, nyugodt kutyus. Az eddigi éjszakák nyugodtan teltek, a szobatisztaság is rendben van, bár még nem jelzi, hogy ki szeretne menni, de felvette a Beni "ritmusát", együtt mennek ki, amikor Beninek kell.
Kedden este átesett egy fürdetésen, habos-babos, illatos, puha bundája lett, amit órákig hagy simogatni
És már rögtön első este hanyatt dobta magát, így a hasvakarás is szerves része az estéknek, reggeleknek
Pórázon még húz, a sétatempója laza kocogást kíván, van még mit csiszolni rajta. Az alap parancsokra (ül, fekszik, marad) nem reagál, a nevére sem, viszont a füttyszóra mindig felkapja a fejét, lehet, hogy ezt szokta meg. Egyébként nagyon figyelmes, az 'ajtón nem azonnal ki-beszaladgálást' nagyon gyorsan megértette, a teraszajtó előtt már általában megáll és megvárja, míg behívjuk.
A hasát természetesen nagyon szereti, eddig még minden ízlett neki - az is, amit mi adtunk, és az is, amit ő lopott el az asztalról...
A hangját még nem hallottuk, egyáltalán nem ugat, viszont nyögdécseléssel, kisebb morgásokkal kommunikál, nagyon vicces