Ma majdnem lett egy kutyánk... azaz volt is néhány óráig.
A solti állatmentőktől vettünk át egy kb. 3 hónapos labrador/jellegű/ kölyökkutyát. A kiskutya és három testvére elhagyva, gazdátlanul, anyátlanul tengődött egyedül, már saját elhullott anyjuk tetemét rágcsálták, amikor rátaláltak. Mindegyikük bolhás, férges és erősen kullancsfertőzött volt. Leküzdötték a babéziát. Ketten gazdához kerültek.
A kis harmadik nem volt ennyire szerencsés. Véres hasmenés, durva bélgyulladás indult nála, ami végül invaginációs ileushoz, azaz a belek összecsúszásával járó bélelzáródáshoz vezetett. Nagyon rossz állapotban volt, először roborálni kellett és vérátömlesztést kapnia, majd mielőbb elvégezni a műtétet, amivel az életét lehet megmenteni. A műtét jól sikerült.
Sajnos a műtét után 2-3 órával a keringése minden kezelés és életmentő beavatkozás ellenére leállt, és többszöri újraélesztés után végül meghalt.
Megrázó volt ez a nap, a remény, hogy megmaradhat, majd a légzés és szívleállás utáni küzdelem a kis életéért...
...így volt egy kutyánk, pár órára.
Ő volt nevenincs labibaba:
18Ezek a képek cska erős idegzetűeknek...
A bélelzáródás maga:
http://retrieverhelp.com/img21963x593.jpghttp://retrieverhelp.com/img21962x593.jpghttp://retrieverhelp.com/img21969x593.jpgA kimetszett béldarab, legalább 30-35 cm volt:
http://retrieverhelp.com/img21974x593.jpgMűtét után közvetlen, még az asztalon: