Juno szőre összességében jobb formában van, kevesebb a kopott rész rajta. Őt még vakaródzni nem láttam, de gondolom akkor csinálja, amikor én nem látom...
Étvágya jó, kedve is alakul.
Nagyon be van tojva, a "gonosz" szaksegédet megkedvelte (még ilyet
), sőt, ma még pacsit is osztott neki. Viszont újabb "ellenséggel" szembesültünk, egy sötétben érkező (nagyon kedves, nagyon csendes, nyugodt, és persze állatbarát) páciensünk személyében, aki csak gyógyszerért ugrott be. Én tudtam, hogy jönni fog, de amíg nem ért oda, kihasználtam az időt, hogy Junot kivigyem egy körre... így mikor visszafele jöttünk, már ott várt. Juno viselkedése a várt volt, megtorpant, majd megugatta... kicsit barátkoztak, és azért elfogadta tőle a simit.
Egyébként Juno, ha felszabadult, akkor nagyon bájos: ugrándozott jobbra balra, csavargatta magát, vigyorgott, amikor kiértünk a kórház elé, és hívásra rongyolt vissza a póráz végéről.
(Azért még ebben a helyzetben is a kissé felemelt kéz máris elbizonytalanította, szóval attól tartok, nem egyszer kapott a fejére...)