Ezt még azután írtam,miután drága Zsömike elment 06.27.-én
Tegnap elment…Csodálatos 13 évet adott nekünk amiért nagyon hálásak vagyunk neki! 2 éve majdnem elvesztettük őt, de akkor visszatért hozzánk az életbe. Akkor az orvos azt mondta, hogy a vérképe alapján fiatal kutyának gondolná.Így semmiképpen nem altatná el. Csak azért jött ez szóba, mert minden lehetőséget elmondott az orvos akkor,de nem szerettük volna elveszíteni. A gerincével és a csípőjével volt probléma, a gerince alsó része teljesen becsontosodott. Gyógyszerekkel sikerült szinte újjászületnie és velünk lehetet, nem volt már olyan virgonc, de amíg bírta addig szívesen játszott vagy sétált.
Decemberbe elköltöztünk Tahitótfaluból Szentendrére. Izgultunk mit fog szólni, hogy fogja-e bírni a változást. Nagyon jól viselte, sőt vidámabb lett hiszen itt nem egy belső kertben volt, hanem egy utcára nyíló kertünk van, ahol kedvére bámészkodhatott és látta hogy kint mi történik. A ház előző tulajának kutyái a garázsba laktak így volt rajta egy kutya ajtó. Zsömi hamar felfedezte ezt és birtokba vette a garázst, így az egész telet szinte végig a garázs melegébe töltötte. Egy kicsit lejtős az udvar, de meglepően jól bírta, sőt kisebb sétákra is el tudtunk menni a környéken. Néhány napja elkezdte furcsán venni a levegőt, olyan volt mintha folyamatosan horkolt vagy köhögött volna. Tegnap a kajája nagyrészét is ott hagyta, valamint öklendezett és nehezen vette a levegőt. Kihívtuk az állatorvost, ő meghallgatta és megvizsgálta majd bevitte magával a rendelőbe. Mi mentünk utánuk. Akkor azt mondta, hogy ha tüdőgyulladás vagy valami megfázás szerűség akkor azon tudnak segíteni, de ha daganat akkor más vége lehet a történetnek. Bent megröntgenezték a mellkasát és nem találtak semmit. Utána elaltatták és megpróbálták intubálni, de nem ment le a cső így megnézték mi a baj. Két oldali gége bénulás. Akkora hely volt, hogy csak a kiscicának való cső fért volna le. Így kimondta azt amit nem akartunk hallani. El kell altatni. Ő altatva volt már akkor, amíg apukám oda nem ért ott voltunk vele, beszéltünk hozzá. Amikor apa is megérkezett még vagy 20 percig ő is beszélt hozzá, majd jött a doki és kimondta, hogy vége. Én nem bírtam ott lenni, amikor beadta neki az injekciót, képtelen voltam végig nézni, ahogy az utolsókat lélegzi. Haza hoztuk és itthon eltemettük. Lehet furcsán hangzik, de mellé temettünk egy zacskó kekszet. Imádta, mindenkitől azt várta, hogy mikor ad már neki egy darabot. Most az ablakomból pont rálátok arra a helyre ahol van.
Borzalmasan nagyon hiányzik. Mintha a testvéremet vesztettem volna el.
A legdurvább az egészben, hogy párom kutyája, aki csak egy hónappal volt idősebb Zsöminél, pont egy héttel Zsömi előtt ment el.
Köszönjük, hogy akkor megtaláltátok és visszahoztátok hozzánk. Utána már nem szökött el sehova, nagyon ragaszkodott.
Bocsánat, hogy ilyen hosszú lett, csak amíg anyukám kibeszéli magából a történteket,addig nekem ez segít ha leírom. Mostmár egy jobb helyen van és fentről vigyázz ránk.
Szeretünk Zsömi!
Belépés
Regisztráció
Hírlevelek
GyIK
Remélem továbbra is, hogy meglesz a gazdi és a gazdi igazán jó gazdi! 
