Sziasztok!
Rég nem jártam erre és örömmel tapasztalom, hogy kedvelitek Ti kétlábúak az irományaim.
Nagyon boldoggá tettetek!
Gondoltam, hogy egyszer majd mikor megöregszem, megírom a memoáromat. Gyakorlásnak ez a napló is megfelel...
Bár nem vagyok egy nagy észlény, de azért alakulok, fejlődök.
Hallgatok a Gatyóóóra és ha hívnak szaladok, ülök, fekszem, mikor kérik.
Szépen nézek a kétlábú szemébe, hogy adjon végre hamit.
Madzagon, ami egyébként póráz (már ezt is tudom) szépen közlekedem.
Eddigi Gazdáim nem sokat foglalkoztak velem, kissé még tudatlan vagyok és néha hülyeségeket is csinálok,
aminek annyira nem örülnek a vendéglátóim.
Van egy ajtó az ajtón. Ott jövünk-megyünk, mi négylábúak. Nehezen esett le, hogy hogyan is kell használni.
Inkább felálltam, hisztiztem és dörömbölve összekarcoltam az üveget, hogy engedjenek már be végre, irgum burgum!.
Amiért persze megint leszidtak, újra és újra. De már rájöttem, egyszerűbb ha bemegyek azon ajtón és nem erőszakoskodom az üveggel. (akkor szépen beszélnek velem) Nem jó felébreszteni az alvó oroszlánt.
Van egy nagy tudású főnök négylábú pajtás... húúú na ő nagyon okos és erős és bátor.
Annyira okos, hogy még szemüveget is visel.
Na ő a példaképem.
Amikor rosszul viselkedem, megkerget és a hálóból is kizavar.
Rögtön összetojom magam, mindig azt hiszem, még a világból is ki fog kergetni.
Meséltem, hogy egy lyukas vödör volt a nyakamra rögzítve. Attól pár napja végleg megszabadítottak...
legalább is azt hittem. Úgy gondolom, hogy van valami összefüggés a vödör és a hasam alján lévő vágás között.
Amit annyira jó nyalogatni, nyalogatni, nyalogatni...
Tegnap este újra rám került a kellék.
Bekenték a sebem valami édességgel és le is ragasztották... lehet nem kellet volna annyit piszkálnom és most nem lennék megint nagy búrájú...
Ja és képzeljétek el jelentkezett valaki és már meg is látogatott, akivel én régen még fiatal koromban együtt laktam.
Persze ez csak feltételezés volt és sajnos úgy alakult, mégsem én vagyok az Ő elveszett "Bobija".
Pedig de jó lett volna! Külföldön élhetnék, ott ahol mindig süt a napocska...
Látjátok, milyen szépen nézek bele az asszonyság szemébe?!
Na add máár azt a falatot...
Azt mondta maradjak... maradtam... majd dobott egy jutalmat
Azt mondta mehetek... maradtam... lefagytam
Gato képtárabyWGR
Belépés
Regisztráció
Hírlevelek
GyIK
Nagyon ügyes vagy és szép is!
)
)
