Szeptember közepén sétáltattam Lasztit, aki abszolút kellemes csalódás volt annak ellenére, hogy egy utcáról befogott, rebbenékeny kutyusról volt szó. A saját kutyámnak is hasonló az előélete, így a vele tapasztaltak alapján Lasztival is nyugodtan, kedvesen, de határozottan viselkedtem, amire szuperül reagált. Kellemes volt vele a séta, nem húzott, csak párszor ugrott meg, és egyszer ugatott ki egy idegen, kisebb testű kutyára. A jutalomfalatot finoman vette el, és le is tudtam guggolni mellé, hogy megsimogassam. A séta végére feloldódott, és picit szkeptikusan ugyan, de még a patak vizével is ismerkedett. Úgy tudom, a sétánk óta eltelt hetekben még jobban kinyílt, így biztos vagyok benne, hogy egy gyakorlottabb gazdi nagyon jó társra lel majd benne. Szorítok Lasztinak!