007 Teddy ügynök gazdája jelentkezett. Már korábban is hallottunk róla, de valójában ha így maradt volna, nem sajnáltuk volna olyan nagyon. Teddy, aki valójában Frenky a megtalálása környékén lakik, notorius szökő. Amikor megtalálója és pártfogója össszeszedte, 2 nap múlva a gazdájára akadt, akinek hazavitte. A gazda közölte, ha bemegy a kutya bemegy, ha nem, nem. Erre fogta magát a kutya, és elment, a gazdája pedig vissza a házba. Ezt nem bírta nézni a megtalálója, újra pórázra vette és újra hazavitte. Sajnos neki elhelyezési gondjai voltak, így került Teddy hozzám (logikus esetben nem utaztatunk 60 km-t egy frissen talált kutyával, de egy olyannal, akit saját gazdája futni hagyott nem láttuk ennek akadályát). Teddy eredeti gazdáját, a szokványos és becsületes úton kerestük, így nem került eltitkolásra, hogy a gondozásunkba került egy ilyen kutya. Meglepő mód Teddy környékbeli pártfogói hamarabb kezdtek a kutya keresésébe, mint maga a gazdája és hamarabb is akadtak rá. Beszéltem egyikükkel, Teddy helyzetét hasonlóan vázolta, mint amit korábban tudtunk. Még ennyit megtudtam, hogy kerítésük egyik oldalon mondhatni nincs, így kicsit sem akadály Teddynek minden nap portyázó körútra indulnia. Ezt viszont miért is ne tenné meg, amikor a környékbeliek szeretik, egy pékségben rendszeresen etették, abajgatták, foglalkoztak vele. Így Teddy szökései mindennapossá váltak, és következetesen járta a saját útját. Teddynek van egy kisgazdája, aki minden nap sétál vele, tanítgatja, szereti. Gondolom, miatta ilyen kedves, okos kutya, és ennyire jól nevelt is. Őt nagyon sajnálom a történetben, hiszen biztos vagyok benne, hogy szereti Teddy-t, azaz Frenky-t, és nem tehet arról, hogy a felnőttek nem biztosítják a kutyatartás megfelelő feltételeit.
Nos, hát hétfőn megtalált Teddy eredeti gazdája. Nem volt túl lelkes és erősen az az érzésem volt, hogy csak kötelességből vinné haza a tulajdonjogát képező kutyát. Kifejtette, hogy nincs 300.000 Ft-ja jelenleg kerítésre. Azt pedig megkérdezte, muszáj-e még kedden is állatorvoshoz vinnem az Ő kutyáját. Mondtam, ja, beteg, így talán kéne. Központi kérdés volt neki, mennyi is az annyi, amely költségek megtérítése után visszakaphatja tulajdonát. Továbbá tájékoztatott, hogy csak hétvégén tud a kutyájáért jönni. Azért számomra meglepő, ha valaki nem vágtázik szélsebesen az elveszett kutyájáért.
Elmondtam neki, hogy a kutya szeme beteg, és előfordulhat műtétre szorul. Na, ennek nem örült. Elmondtam, hogyha a szökések ellen nem tesznek valamit, akkor egyszer vagy kilapítja valami a kutyájukat, amit valószínűleg a kislánya viselne a legrosszabbul, vagy csak annyira üti el, hogy komoly csontsebészkedéssel lehessen megmenteni az egy életre való lenyomorodástól. Kértem, gondolja át, kell-e nekik ez a kutya, hiszen a kutyának nem jó és nem biztonságos állandóan az utcán lenni.
Abban egyeztünk, tegnapelőtt vagy tegnap hív. Nos, hát nem hívott.
Bízom benne, hogy belátják, nem való nekik a kutyatartás, hiszen a kutya biztonsága nem garantálható. Arról nem is beszélve, hogy kutya közterületen gazdátlanul nem lehet. Arról nem is beszélve, hogy az állat elhagyását az állatvédelmi törvényben rögzítettem bűncselekménynek tekintik, a BTK alapján az állatkínzásért pedig akár 3 év börtön is járhat. Továbbá arról se beszélve, hogy a kutya 2 éves, és 2 éves koráig kezeletlen entropiummal szenvedett, ha a (szintén nem kis összegű) műtétet nem vállalják fel, ezzel annak teszik ki a kutyájukat, hogy lassan és fájdalmas folyamat során megvakul. Gondolom, már mondanom sem kell, hogy ez is simán belefér az állatkínzásba. Bízom benne, hogy belátják, nem való nekik a kutyatartás, hiszen a kutya biztonsága nem garantálható és a kutya érdekében lemondanak róla, és hagyják, hogy gondos gazdát és biztonságos helyet találjunk neki. A kisgazdáját, aki szereti nagyon sajnálom, hiszen ő valószínűleg semmiről sem tehet. Nem tudom, hány éves, de épp úgy vétlen a kialakult helyzetben, mint a kutya. Ők ketten szenvedhetnek a legjobban. Mindenesetre bízom benne, hogy van annyira nagykislány, hogy ha szereti Frenky-t, ő is jót akar neki és okosan megérti, hogy így egy új és boldog életet biztosíthatnánk neki, ahol nem leselkedik minden nap veszély a kutyájára az utcán.
|