Dió elment...
Diótól első gazdája 4 hónaposan azért vált meg, mert a kutya már majdnem teljesen megvakult (nem sokkal utána beszerzett egy másik, nem hibás terméket).
Diót befogadta valaki és szerette.
Dióról 9 hónapos korában kiderült, súlyos DPs. Gazdija kezeltette, szerette, karban tartotta.
Dióról kb. 1 éve kiderült, allergiás, lényegében csak a betonra nem. Hosszas vizsgálatok során autoimmun allergiát állapotittak meg.
Diónál fél éve jött az első epilepsziás roham. Gazdja kivizsgáltatta, kezeltette.
Az utolsó négy roham pénteken érte, sorozatosan és csillapithatatlanul. Tudtuk, hogy be fog következni ez, mégis fáj szembesülni vele.
Diót vakon, minden betesgésével együtt szerette és vállalta gazdija, aki emiatt minden elismerést megérdemel. Bár mi ketten csak egyszer találkoztunk személyesen, azt is teljesen véletlen az egyetemen, de sokat beszéltünk telefonon Dió betegségeiről, a lehetőségekről, vagy csak a kutyákról. Most együtt sirok vele, és azon gondolkodom, miért kellett Diónak ennyi terhet vinnie, birnia, miért nem lehetett egészségesebb kutya, aki az élet rendje szerint öregszik meg és él évekig gazdájával.
Dió 2.5 évet élt.
Belépés
Regisztráció
Hírlevelek
GyIK
