Bodza eleinte a Tanyán nagyon félt, gondozója minden igyekezete ellenére nem tudott a bizalmába férkőzni. Sajnos sétálni se tudta kivinni őt, mert pórázon csak lefeküdt. Amíg ember volt körülötte nem ette meg ebédjét, de még a legfinomabb virslit is csak úgy fogyasztotta el ha senki se látta. Hamar kiderült, hogy nőknek hamarabb szavaz bizalmat. Először rám se mert nézni, aztán végül mégis kijött velem sétálni, sőt annyira felbátorodott, hogy dolgát is odakint végezte el. Nagyon kedvesen viselkedett velem, ugyan hirtelen mozdulatoktól, többi embertől frászt kapott, de agressziónak még csak nyomát se mutatta. Másnap ideiglenes befogadókhoz költözött, ami nagyon jó hatással volt rá. Teljesen kivirult, a családnak hamar bizalmat szavazott. Ugyan az ismeretlen dolgoktól, hirtelen mozdulatoktól, hangoktól most is megijed, de látszik hogy kis már most rövid idő alatt 180 fokos a változás. Pórázon is sétál, boldog és rém cuki. Szeméből és pocakjából is kiszedték a varratokat amit nagyon jól és hősiesen viselt. Szerintem hamar el fog kelni, nagyon jó természetű kiskutya.