Retriever Rescue

Sziasztok!

Sajnos az állatorvos még mindig nem tudta átiratni Honey chipjét a nevemre. Jövő hét elejére ígérte megint.
Viszont beírtam a chipkeresőbe a számát és nem hozott fel rá semmit, tehát, mintha nem lenne még regisztrálva. Ez hogy lehet?

Ha valaki tudna segíteni, hol vegyek és milyen fajta (hossz? vastagság? anyag?) retriever pórázt, megköszönném. Egyenlőre hám van neki. Néztem sokat a neten, de csak webshopokat találtam. Esetleg tudtok olyan üzletet, ahol a vétel előtt meg is tudnám nézni?

...egyszeruen csak azt, hogy a kutya regisztralt-e vagy sem.

Itt tudjátok ellenőrízni hogy megtörtént -e az átírás.
http://www.petvetdata.hu/

Igen, már kértem az állatorvosunkat (hétfőn vittem el hozzá Honeyt), bemutattam neki. )
Viszont csak a jövő hét elején tudja átiratni, valami gond van éppen a rendszerével. Remélem nem gond. 1 héten belül meglesz.
Betti

Sziasztok!
Honey ma délelőtt HAZAKÖLTÖZÖTT!
Oliverrel (skótjuhász) első látásra barátságot kötöttek, ...
Megpróbálok feltenni képeket is róluk.
Üdv: Betti

Honey-nak sok boldogságot az új családjával!

És ma látogatóink is voltak... Egyelőre többet nem írok, majd meglátjuk, mit hoz a holnap!
De lehet, h erre járnak, és mesélnek ők...

Hát Lexi teljesen jól van. Már szépen gyógyul a sebe, hétvégén varrat-szedés + oltást is kap még.
Hétvégén sokat dolgoztunk a kertben, ott fontoskodott folyamarosan.

Úszni még mindig nem megy be, csak a sekélyes részen rohangál. De azt nagyon élvezi, és otthon meg a ház falába dörgöli magát! Annyira nem néz ki szépen a sárga fal szürkén...

Nagyon várjuk az álomgazdit, reméljük már nem kell sokáig!

Hétvégi jelentés...

Lexi jól viselte a műtétet, bár sajnosd tényleg, amint magához tért, kiment pisilni, és utána már nem volt hajlandó bejönni a lakásba.
A többiek nem piszkálták, így kint volt velük, én meg egy csomószor kimentem, megnézni...
Szombaton még nem evett, ha ivott, azt is kihányta, de már sétálgatott. És a porban/fűben aludt egész nap, én meg frászt kaptam, h majd elfertőződik a sebe.
A sebhez nem nyúl hozzá, de ruhát nem visel el magán. Időnként lekenem betadinnal, azt akkurátusan lenyalja, aztán mint akinek minden a legnagyobb rendben, elvonul az árnyékba aludni.
Tegnap már teljesen jól volt, evett, már játszik a többiekkel, sőt ma reggel már kiment sétálni is.

Szóval alakulunk, már csak az álomgazdit várjuk!

Lexi jól van, jól viselte a műtétet.
Viszont nem hajlandó betenni a lábát a házba, Ildi nem tudja behívni, akárhogy csalogatja...

Jujjujujj, ma van a műtét... Túl vagytok már rajta? Hogy van? Hogy viseli dolgot?

Szép Napot!
Sebaj, remélem az előttem érdeklődőnél van kert Remélem azért hamar jut neki gazdi Valami másban esetleg tudnék nektek segíteni? Igazán örömmel tenném! (így marad az az ötlet hogy keresek bentlakásra vágyó kutyust Gondolom a többiek is inkább kertre vágynak nálatok

Tegnap arra mentem haza, h Lexi bent tanyázott a teraszon (elkerített rész), megrágta az összes balkonvirágot, de ami igazán kiborított, h a 20.000Ft-os neoprém gumicsizmámat is.

Ezt főleg azután vettem sértésnek, h előtte fél éjjel virrasztottam vele a viharban.

Pénteken megyünk ivartalanításra!

Jóreggelt!
Szegényke, biztos sokat ázott-fázott azelőtt mielőtt hozzátok került. Viszont a történet kapcsán felmerült bennem egy kétely, ugyanis én lakásban lakom tény hogy kertvárosi helyen, de mégiscsak lakás megszokná vajon...?

Kedves Retriever Rescue!
Lassan egy éve keresgélek a kutyamenhelyek közt, de mindig amire beleszerettem valamelyik kutyusba, addigra gazdira találtak(ami egyébként jó hír!). Egészen eddig kölyökkutyát keresgéltem, de most úgy döntöttem, hogy inkább egy felnőttet választok, mert a picik mindig gyorsan találnak új gazdit, hiszen picik, és aranyosak most nagyobb feladatot látok abban, hogy egy elhagyott kutyust gondozzak. Szeretném, ha kijönne a másik kutyusommal, aki fiú és már igazi "öregúr", hiszen 12 boldog évet töltöttünk már együtt. Ő egy aprócska Bolognese és valamiért nem kifejezetten jön ki a fiúkkal eddigi tapasztalataim szerint. Gyerekkorom óta rajongok a retrieverekért, volt egy skótjuhász, goldi keverékem, ő volt az én Lessie-m és 15 évesen hagyott el minket, az egész család nagy fájdalmára(a legjobb kutya volt, külsőre inkább skótjuhász, de igazi retriever szívvel, ő volt az egyetlen kutya akit ismertem és tudott "mosolyogni"). Jelenleg egyetemre fogok járni, így sok idő jut a kutyázásra. Édesapám a Vitakraft(állatfelszerelés) cég lelkes dolgozója, így mindig el van látva a család összes kutyusa minden földi jóval Lexibe én is beleszerettem, de látom nem vagyok ezzel egyedül Amennyiben Lexi hamar gazdira talál, akkor is szeretnék nektek segíteni, akármilyen munkával, esetleg szállítgatásban is tudnék segíteni, van autóm. És rettenetesen örülök hogy vannak még ilyen emberek akik a szívükön viselik ezeknek a csodálatos állatoknak a sorsát!
Minden jót, Szabó Annamária