Lino egy zseniális kutya. Bár nem sokat írok róla, mert sajnos elég kevés az időm újabban, de Linoval minden remekül alakul. A sokféle nyűgjéből, kórságából kikezeltük.
Egy friss vérlaborja mondhatni tökéletes. Az ismételt szívférgesség tesztje negatív.
Ha hipoallergén, bőrtápláló, diétás tápot eszik, rendben van a szőre, bőre. Kicserélték e tekintetben is.
Igazi lakáskutya, élvezi a kényelmet és a társaságot. Mindenkivel jól kijön. A macskát nézegeti, és néha viccesen gonoszkodnak egymással - amihez persze a macska is kell... - , de jól megfér más állatok mellett. Kutyákkal nincs baja, sem kicsivel, sem naggyal, sem kannal, sem szukával. Ha belekötnek, akkor nem fordul ugyan sarkon, de nem konfrontálódik magától, csak úgy.
Nagyon cuki. Abszolút gyerekbiztos, e tekintetben a legveszélyesebb testrésze a farka, amit csóvál. Dóri lányom vele egy magasságban van, így ő ma is szóvá tette, hogy Lino elsodorta a farkával...
Játszik. Szereti a plüssjátékokat. Szeret marháskodni, így vén fejére, ma Apukám pulcsi ujját kapkodta, csócsálta, szórakozott... haláli jópofa volt. Közben meg bújik és törleszkedik. Valójában egy öleb veszett el benne.
Nálunk van lassan 5 hónapja. Egészségileg, testileg, lelkileg helyrejött és tényleg, minden szempontból kész, hogy otthonra leljen.