Hoztam híreket Deboráról, na meg képeket!
Az első hetünk elég necces volt a kisasszonnyal, menekült, elbújt, és nem lehetett előcsalogatni még étellel sem
A kutyáimmal problémamentesen összeismerkedett, de feléjük sem nyitott igazán, felénk meg pláne nem... kivétel, ha pórázt tettünk rá. Pórázon szépen sétált, utcán is voltunk vele, nem fél az autóktól, nem rángat, és amég le nem csatoltam, figyelt az emberre is aki viszi
Az első héten ételt sem fogadott el kézből, csak ha letettük vagy tálban volt. Ez pár nap után változott, főleg hogy gyógyszert kellett szednie, úgyhogy lekenyereztem egy kis sajttal, sonkával, amibe megkapta a bogyóját. Azóta jön hívásra is, ha szólunk neki
Cicákkal van együtt a kertben, eleinte nagyon utálta őket, és kergette volna, de hamar megbeszéltem vele, hogy nem kéne.. illetve kapott pár hatalmas pofont és fújást, morgást, köpködést, szerencsére nagyon vagány macskáink vannak, nem elrohannak (akkor tuti kergetné őket), hanem megállnak és támadnak rögtön
A kajáját félti, ami érthető, hisz csontkollekció a kutya..
így nálunk teljesen elszeparálva eszik, ezen kell majd dolgozni vele. Ami jó, hogy csak állatra morog és támad, én magamon leteszteltem mennyire vészes a helyzet, de meg sem fordul a fejében, hogy az embert is megmorogja. Azért először lemerevedett, mikor beszéltem hozzá evés közben, pláne mikor hozzá is értem, de már nincs gond, eljutottam oda, hogy belenyúlok a táljába, már hátrébb lép és várja hogy tovább ehessen. Gondolom ha rájön, hogy minden nap kap enni és nem kell megverekedni érte, akkor idővel ennél is jobb lesz a helyzet. Ha hallja a kajaosztást, akkor mostmár hangosan reklamál is, hogy ki ne felejtsem a sorból
(örülök, hogy bátorodik, de a hisztinek nem örülök, mert nálunk nincs hiszti a kajáért, ha hiszti van akkor addig nincs kaja, de hamar tanul, csak nem mindig jut eszébe
)
A törzshelyét a hátsó kert sarkából a bozótosból áttette a teraszra egy hét után, azóta ki sem lehet robbantani, őrzi a házat, és együtt alszik a cicákkal. Ezt sajnos lefényképezni még nem sikerült, de igyekszem gyorsabbnak lenni náluk
Vihartól nem fél, végigaludta a mennydörgést, ráadásul kint a terasz asztal alatt ahova betanyázott, nem óhajtott bejönni a többiekkel a lakásba.
Tegnap este itt a közelben valahol tüzijáték is volt, az sem hatotta meg, mégcsak nem is ugatott.
Gyönyőrű, nagy kutya lesz belőle, ha a szőre rendbejön, és felszed pár kilót.
És akkor a képek, látszik hogy még bizonytalan, néha tanácstalan, mit is akarok tőle azzal a villogó bizével... elég sok képet lőttem, de ezek lettek használhatóak csak..
Belépés
Regisztráció
Hírlevelek
GyIK
