Éppen mindenki beteg. A lányok lázasak és torokfájósak, Dafkénak meg sikerült valamit benyalnia, miután engedély nélkül és villámsebesen bezabált valamit az utcán...
Dafkéról folyamatosak a híreim, még ha nem mindig írok róla. Teljes a boldogság, mindenki nagyon elégedett. Dafke örömmel fől bele a simibe, a séták egyre jobban mennek, Dafke belakta és kitölti a rendelkezésre álló teret.
Az elmúlt napokban Dafkeról is kevesebbet lehetett hallani, amellett, hogy állatorvoshoz kellett mennünk. Ez azért volt, ugyanis néhány napja már ő is örökbefogadó családban élt. Jött egy anyuka, két bájos ikerlánnyal, és meglátták őt, csak őt, senki mást. Eljöttek, találkoztak vele, a vonzódás tovább erősödött, így a következő látogatásra én mentem a XV. kerületbe, Dafkeval együtt. Városi kutya lett, napi sétákkal, kutyafuttató látogatásokkal, lakásban. A liftbe szemrebbenés nélkül beszállt. Gazdája és kisgazdái mindent tudnak róla, amit mi tudtunk és fontosnak tartottunk, és a mai napig nagyon örülök neki, hogy minden problémájával, az ismert egészségügyi állapotával vállalták őt. Köszönjük nekik és reméljük, Dafke még sokáig boldog tagja lesz családjuknak.
Az első kutyafuttatós séta:
Amíg mi Anyuval a papírokat rendeztük, addig a lányok titkon máris becsempészték Dafkét a szobájukba, sőt, magukra is csukták az ajtót, és a következő kép, amit láthattunk, ez volt: Dafke lábait számolták, bogarászták, "csavargatták".
Az első nap híradásai alapján Dafke beilleszkedett. Egyre jobban mennek neki a mindennapos séták, kezdi megtalálni a helyét. A konyhában nagy boldogsággal fekszik el a kő közepén, a lányokra nagyon vigyáz és szereti őket.
A héten Dafke labradorunk is állatorvosnál járt. Sajnos néhány napja masszív, nem javuló köhögés jelentkezett nála. A gyors állatorvosi vizsgálat, majd vérlabort követően szívultrahang speicalista vizsgálatot javasoltak számára, amire a héten sor is került. Ez alapján megállapítható, hogy szívbillentyűi működnek elégtelenül, ez okozza a köhögést. Szerencsére a szíve morfológiailag nem sérült és munkáját tekintve is jól kalapál. Most vízhajtó kezelésben részesül, amivel már pár nap leforgása alatt is mérséklődtek a tünetei. Emellett a vérlabor fényt derített rá, hogy pajzsmirigy-hormon alulműködése van. Ez gyógyszeresen eredményesen kezelhető, már ezeket is szedi. Dafke orvosi költségei (labor, vizsgálat, ultrahang, röntgen) 30.000 Ft-ba kerültek. A havi szívgyógyszere és pajzsmirigy gyógyszere jelenleg havi 5000 Ft-ba kerül, emellett továbbra is szedi az ízületvédő zöldkagyló kivonatot a gerince és ízületei miatt. Kérjük, ha számodra szimpatikus Dafke, a mi kis túlélőnk és harcosunk, ha Te is nyomon követed a sorsát és drukkolsz, hogy révbe érhessen az ő sorsa is, akkor segítsd az ellátását! Dafke hálás mindenki drukkolásáért és támogatásáért!
Dafke, ahogy ez szokása, nagyszerűen viselte az utazást, és a kórházi macerákat, ismerősként jön-megy már, hiszen sokszor elvittem őt is magammal. Dafke okos, jól nevelt kutya, ritkán van vele gond, igazából a hónapok alatt mindent megtanult, amit egy családi kutyának tudnia kell. A végleges otthon pedig reméljük, őrá is vár, és saját gazdája is lesz hamarosan... hiszen megérdemli!
Dafke igazi kakasülőt talált magának. Emelt helyen, ahol mindent belát, ráadásul ha nem esik az eső, jó kis por van, amiben lehet kellemesen disznólkodni.
Már többször írtam az idős, idősödő kutyákról, most ismét megteszem. Két "idős" kutyát fogadtam örökbe az egyesülettől, Solot és Bodzát. Solo 10 év fölött lehet valahol, ki tudja hány éves, utcáról került menhelyre. Szőre se nem volt fényes, se nem volt selymes. Sántított, a kis lelke sem volt túl jó állapotban. Két és fél éve van velem. Időközben kiderült, hogy mind a négy lába beteg, ezt már műteni sem lehet. De mióta velem van, a szőre fényes és selymes, összetört lelke is kisimult. Sántának még mindig sánta, de ez őt nem zavarja semmiben. Minden nap sétál egy-másfél órát. Délután már őrűlt ugatásba kezd, hogy menjünk már, idő van. Boldog.
Bodza hét évesen került hozzám. Ő minden paraméterével rendelkezett ami a tökéletes kutyára jellemző. Egy szerencsém volt, hogy öreg Télen már 10 éves lesz, de azon kívűl, hogy kezd őszűlni, semmi sem látszik rajta az öregedésből. Imád mindenkit, és őt is mindenki imádja. A kutyasimogatós rendezvények sztárja, mindenkit levesz a lábáról. Többször mondták már nekem ilyen alkalmakkor, hogy őt nem lehet örökbe fogadni? Mindjárt 10 éves. Ha most keresne gazdát, a keresgélők többsége simán átnézne rajta, mert ugye öreg. Pedig ő a világ legjobb kutyája, a szíve helyén napsugár van.
Van két öreg kutyám. Két egyéniség, akik mindenben mások, de mi így szeretjük őket. És ők is nagyon szeretnek minket, amit minden egyes nap ki is mutatnak nekünk. Két szeretetgombóc.
Legutóbb egy idős golden volt nálam ideiglenesben. Aki édes volt és aranyos. Jöttek is megnézni, és volt jajj de cuki, jajj de aranyos. Aztán visszaszóltak, hogy kösz nem kell, öreg. Theo most egy csodálatos családban él, akik imádják és mindent megadnak neki. És nem azon gondolkoznak, hogy meddig él, hanem boldogok, hogy lett egy klassz kutyájuk.
Szívemből remélem, hogy Dafkét is megtalálják hasonló emberek mint Theot.
Sokan szeretnék megtalálni nálunk, a Retriever Rescue-nál családjuk új tagját, a család új vagy éppen első kutyáját. Ez számunkra hatalmas öröm, hiszen tudjuk, sok szuper kutya van a gondozásunkba, továbbá minden érdeklődő megtisztel a bizalmával, ha minket választ, ráadásul mindeközben két kutyát ment meg valójában, hiszen egyet, akit családjába fogad és egy másikat, aki elfoglalhatja annak új helyét és ezzel szabadulhat egy sintértelepről. Sokan keresik tehát nálunk a tökéletes kutyát. Azonban... sokak szemében a tökéletes kutya valami ilyesmi: otthon nyugodt, nem csinál semmit, nem rombol, nem pörög, mindig tudja, hol a helye, de séták alatt játékos, aktív, viszont nem húz, gond nélkül elvihető biciklizni, futni, azt szervezete és neveltetése is lehetővé teszi. Minden más állattal jól kijön, nem verekszik más kutyákkal, de még a heves viselkedést is mellőzi, mert azzal csak a baj van. Legyen fiatal, egészséges, ne legyenek betegségei, ne legyen öreg. Ne piszkálja a gyereket, a macskát, a kertet. Éljen sokáig és egészségben - esetleg erre vállaljunk is garanciát írásban - , ne legyenek viselkedésgondjai sem, továbbá, ha lehet mindenben maximálisan szolgáljuk ki az érdeklődőt, majd örökbefogadót, majd gazdit... Továbbá a kutya szőre legyen selymes és lágy, lehetőleg ne is hulljon.
Nos... van egy rossz hírünk. Amennyiben ez a tökéletes kutya, ilyen leginkább a mesében létezik. Természetesen néha kerülnek hozzánk igazán nagyszerű kutyák, de általában minden kutyával foglalkozni kell. Főleg a fiatalokkal. Akik tényleg aktívak, tényleg el lehet őket vinni hosszú kirándulásra, sétára, biciklis futásra, tényleg egész nap a sport megszállottjai. Viszont cserébe "büntetnek", ha egy nap foglalkozás kimarad, és otthon lemozgatják magukat, kiássák a tuját, átrendezik a kertet, megrágnak ezt s azt, fellökik a gyereket, és igen... neveletlenek... iskola, tanítás kell nekik. Vannak példásan viselkedő kutyáink. Általában azok, akik hosszabb ideje vannak nálunk - tehát nem az 1-2 évesek, akiket mondhatni "elkapkodnak" - , többet tudunk foglalkozni velük, több nevelést kapnak. Továbbá az idősebbeket jórészt nem viselkedésproblémájuk, túlfűtöttségük miatt adtak le valahova és kerültek hozzánk. Ezekbe a kutyákba legtöbbször valaki, valahol már lelket nevelt, hiszen máskülönben már régesrég agyoncsapta volna őket a valaki a valahol... Megnyugodott temperamentumuk, kimértebb természetük miatt kevésbé pörgősek, könnyebben, simulékonyabban alkalmazkodnak a család mindennapjaiba... nem igaz tehát az a tévhit, hogy csak a fiatal kutya a tanítható és csak a fiatal kutya tud alkalmazkodni. Ez abszolút karakter kérdése! Igaz, idősebb kutyáink hamarabb szenvedhetnek bizonyos betegségekben... főleg a fajtáinkra jellemző ízületi bántalmakban, esetleg szemproblémákban, de egyrészt, ezeket legjobb tudásunk szerint kiismerjük, másrészt senki sem zárhatja ki, hogy a fiataloknál pár év múlva nem fog mindez előállni, harmadrészt, ezekkel megfelelő keretek között együtt lehet élni. Nyilvánvalóan minden kutya más, vannak szuperjó fiatalok és nehezebb természetű öregek is, ahogy beteges fiatalok és makkegészséges öregek is, viszont alapvetően, a legtöbbször hasonló típusú kutyákkal találkozunk. Mindig vérzik a szívem, ha azt látom, hogy csak a fiatal kutya a kutya egy-egy érdeklődőnek és ehhez olyannyira képes ragaszkodni, hogy inkább dönt helytelenül, inkább választ számára nem jó kutyát, és küzd vele, vagy ami még rosszabb, visszaadja, mert megbukik vele, mint gazdi. Ezért kérünk mindenkit, hallgasson ránk a kutyakeresés során. A kutyákról legjobb tudásunk szerint tájékoztatunk, és az elmondottak, elképzelések alapján igyekszünk új családtagot ajánlani.
...hogy miért írom le mindezt? Azért, mert Dafke ennek a helyzetnek a problémakörébe kerül folyamatosan. Senkinek nem kell, mert nem "tökéletes". Nem fiatal, nem teljesen egészséges és a szőre sem finom puha és fényes. Azonban Dafkénak tengernyi jó tulajdonsága van. - Maximálisan családbarát és gyerekbarát. A családunk 9 hónapos gyerekét nem engedjük bármilyen kutya közvetlen közelébe, pláne nem úgy, hogy - persze kontroll alatt - húzza-nyúzza, pláne nem közvetlen egymás mellé pakolva őket. Dafke többszörösen jól vizsgázott Rékával, ki merem állítani, hogy abszolút gyerekbarát. - Szobatiszta, lakásban alkalmazkodó. - Más kutyákkal kijön, macskákkal kijön - amit egy kis odafigyeléssel jól tud tartani, de azért nála fontos tudni, hogy szeret kiskakas lenni a szemétdombon. - Sétálni tud, az alapvető utasításokkal tisztában van, ráadásul örömmel is teszi mindegyiket, főleg, ha jutalomfalatokat kap érte.
Dafke azt gondolom, tökéletes kutya családba, főleg egyedüli kutyának, bármilyen méretű gyerek mellé, kertes házba, de adott esetben lakásba is. Nem hiperaktív, nem törtető a családon belüli helyéért, nem kell vele mindennapos csatákat folytatni, mint sok bolondos fiatallal. Dafke tökéletes választás lenne valakinek, csak azt a VALAKIT várjuk már nagyon, aki felismeri ezt!
Tegnap Dafke is kint volt a találkozón. Mint rangidős a kint lévő gazdikeresőink közül mindenkinek megmagyarázta a véleményét, mindezt vagányan, teljes határozottsággal. Estére egészségesen elfáradt, míg reggel lelkesen ugrott a kocsiba, este elegánsan megvárta, míg betesszük. Bár pityergett szegény, hiszen annyian simogatták, annyian szeretgették, sétáltatták, mégsem kellett ő senkinek. De azért este a vacsorakor sikerült őt kiengesztelni, mára pedig az eseményes nap nehezebb perceit is teljességgel kipihente.
Dafke már nagyon készül a holnapi találkozóra! Egyben bébiszittert is keres egész napra, persze amellett, hogy leginkább a végleges NAGY ŐŐŐŐŐre vár, aki otthonába fogadja őt, és élete végéig gazdija lesz.
Ma látogatók jártak nálunk, akikkel Dafke is találkozott. Korábbi fájós gerincére fittyet se hányva futkosott, rohangált, udvarolt egy bájos 1 éves labilánynak. A végén csapatban hancúroztak vendég labink, Dafke, Aladdin, Forte, Rose. Igazi kavalkád volt!
Ma Dafke is megjárta Dunaföldvárat. Megröntgeneztük újra a gerincét, hogy kontrolláljuk a porckoronggyulladás gyógyulási folyamatát. Nos, hát a tünetei múlása, továbbá a röntgen alapján is azt gondolom, szinte gyógyultnak tekinthető. A maradék antibiotikumot még megígértem neki, hogy megeheti, annál is több párizsi jut neki reggel-este. Az autóban úgy gondolta, ő a kiskirály, Aladdin pedig a kisinas, aki egyébként is utoljára jött a falkába. De aztán megbeszéltük a dolgokat és a három szépséges sárga kan példásan utazott oda-vissza 140 km-t.
Dafke, amikor hozzánk került, annyira mohó volt, hogy vaddisznó módjára vetette bele magát mindenki táljába... volt is miatta kisebb-nagyobb veszekedés mindig.
Mondja ezt az, akit Réka hívott már fel telefonon. Ne aggódj, a főnökasszony a telefont sem veti meg. Meg a tévékapcsolót és még sorolhatnám. Tegnap a szobai papírszemetest borította magára, egyébként meg mindent a szájába vesz. Mondtam is neki, hogy egy 8 hónapos kiskutya jobban nevelt és már szobatiszta is, úgyhogy felköthetné a gatyáját:-)
Szóval Dafke továbbra is a legboldogabb önmagát hozza. Ezzel egy időben a mégboldogabbat. Mostanában kicsit keveset vagyok otthon, talán ez is segít, hogy az ember jobban észrevegyen dolgokat, változásokat. Esti kutyaetetés: Dafke a kezdetek kezdetén féltékenykedett a többiekre, betolta a kajáját, majd járt körbe, hogy rabolhasson. Ráadásul a tálak kiosztásakor is tolakodott, erőszakoskodott. Nyilván, éhezett előtte, nélkülöznie kellett, valahol megértem... Így fokozott odafigyelést igényelt. Mostanra oda jutott, hogy ahol enni kap majd, a kert azon részén várakozik türelmesen, de minden ízében zsizsegve. Majd ha odaérek, a senekét szélvihar sebességgel csapja le a földre és közben lelkesen majd szét esik.
Ugye korábban komoly mozgásszervi gondjai voltak... Mára többször láttam, hogy boldog labi-vágtában és topigásban tör ki, mozog az egész teste, csóvál, vigyorog, veszett gyors kutya lett. Tegnap kerestem, mert fényképezni akartam. A kertben volt, az ajtó előtt volt Rose, Dafke meg sehol. Hívtam. Megjegyzem, pontosan tudja a nevét... Dafke mint a szél rongyolt lefele a kertünkben lévő lépcsőn, és rohant a karjaimba.
Rengeteget változott, rengeteget javult. Igazán megérett a gazdisodásra!
Ma is fotóztam, a képtárba már feltöltöttem, de a keresgélést irogatást sajnos holnapra hagyom. Már csak ötöt kell aludni, és kicsit talán több élhetésem lesz.
Ma Réka újra Dafkézott vagy Dafke Rékázott. Komolyan, amilyen áhitattal tudja tűrni, hogy a 8 hónapos kislány a fülét nézegesse, csavargassa, húzza és rágcsálja. Külön kabaré.
Dafke továbbra is hozza a tőle elvárt szintet: kedves, cuki, lelkes, problémamentes. Teljesen bediffundált a család mindennapjaiba. Sajnos most kicsit kevesebb időm jut rá, amíg vizsgázok, de ez számára azt a pozitívumot hozza, hogy Rékalányt szinte napi szinten láthatja, így megvan a mindennapos teljes labrador bundát áthatoló alapos masszázsa.
Regisztrált felhasználók: nincs regisztrált felhasználó
Nem nyithatsz témákat ebben a fórumban. Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban. Nem szerkesztheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban. Nem törölheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.