Ralf szombaton átköltözött hozzánk.
Gyorsan vázoltam is neki, hogy egyik fő feladata nálunk, míg rá nem talál az álomgazdi, hogy a sármjával előcsalja Gaiat, ha itt lenne/visszatérne a környékre... Ralf jó nagyra nőtt, de sajnos még nagyon sovány, hiába szedegette magára már az utóbbi időben a kilókat, még mindig kilátszanak a bordái. Ezen dolgozunk tovább, szerencsére az étvágyával nincs gond.
Ralf gyorsan megismerkedett a lányokkal és a szomszéd kis kan bokacirkálójával is, nem nagyon hozta izgalomba egyikőjük sem. A nyuszikat is megnézte, tudomásul vette a létezésüket és azóta nem foglalkozik velük.
A lakásban egyszer emelte volna a lábát, hogy megjelölje Pemzli fekhelyét, de időben rászóltam és azóta fel sem vetődött benne a gondolat. Szobatisztának nyilvánítottam, az esték sem okoznak neki gondot, reggel úgy kell kitessékelni, hogy végezze el a dolgát.
Átesett egy alapos fésülésen, mert ömlik belőle a szőr és tegnap egy alapos fürdetésben is része volt. Nem mondanám, hogy élvezte, de szó nélkül tűrte, hogy fél órán keresztül vizezem-samponozom.
Most nagyon kellemes selymes a szőre és mézes-kamillás illata van!
Sétán eleinte csapongott, meg-megállt, mikor valami ismeretlen dolog történt körülötte, de egyre biztosabban jön láb mellett, nem kell győzködni, hogy jöjjön. Hosszú pórázon sem távolodik el tőlünk, vagy láb mellett jön, vagy nagyon közel és sokszor odafut ellenőrizni, hogy tényleg megvagyunk-e.
Pár kép Ralfról a tegnapi napsütésben:
Pemzlivel
Ralf nem egy labdás típus. A lányok hozzák-futnak utána, ő megnézi és annyi. Max a szájába veszi pár pillanatra és vigyorog, vagy a zsinóros labdával visszarohanó Pemzli szájából kilógó zsinór részt kicsit meghuzigálja, csak hogy heccelje a feketét, de ennyi. Az hogy fusson érte, meg sem fordult eddig a fejében.
Kis birkózás inkább játszik nála, akár a csajokkal, akár velem. Óvatosan kekeckedik, rágcsálja a kezemet, ma egy felugrással is megpróbálkozott, de megbeszéltük, hogy ez nem volt jó ötlet.
Ilyen bamba vigyorral tud simit kunyerálni
És nyert
És a fotós is kapott egy puszit a munkájáért
Balázst amúgy imádja. Ma először futott igazán mindent beleadva, mikor Balázst kikísértük, Ralf nem akart beletörődni abba, hogy itt hagy minket. Megiramodott utána. Én észre se vettem, nem is számítottam rá, így egy hatalmasat repültem... Mire a legcifrább káromkodásaim felénél tartottam, már mind a három kutya a nyakamban volt, képen nyalt, hogy meggyőződjenek róla, minden rendben. Ralf úgy érezte, az a legbiztosabb, ha kicsit bele is gyalogol a gyomromba, nehogy megint felboruljak. Itthon imád kutyaágyban fetrengeni
Akkor pedig nagyon boldog, ha van ki mellé befeküdnie.
A vacsora készítéséhez szükséges asszisztálási feladatokat is szívesen megosztja a csajokkal.
Ralf figyelme még nagyon csapongó, de kajával jól motiválható, ülni már egész ügyesen tud itthon.
A szabályokat egész gyorsan megértette, a kanapé tabu, de Pemzli puffjára felmászott, nagyon vigyázva, nehogy rálógjon a kanapéra.
Egy dolog van, ami még tárgyalás alatt áll, az az, hogy akkor sem kell kukázni/kaját keresni a konyhában, ha nem vagyok itthon vagy ha épp mély álomba zuhanok éjszaka. Tárgyalás folytatódik, amint megszületett a megállapodás, beszámolok róla!