Beszélgető

Fruzsi

Az osztrák tévében megy ez a reklám:

Az üzenete, hogy ne vásároljon senki szaporítótól vagy komolytalan eladótól kutyát, mert gyakran szenvednek súlyos betegségekben, és rövid élet várhat rájuk.
Vásároljon kutyakölyköt minőségi tenyésztőtől, vagy fogadjon örökbe egy kutyát a helyi állatmenhelyről.

peva

Idézet:

Előzmény: Gabi17 (#8286)

Gabi17

"Többszáz eltűnt kutya szilveszterkor. Kutyák, akik sosem mennek haza. Az egyik megfagyott. Tovább görgetsz, próbálsz nem gondolni rá. A kanapéra nézel, amin horkolnak a tieid, jóllakottan, melegben. Kint mínuszok. Még a szokásos séta is kín. Milyen lehet ott éjjel? Egyedül? Nem. Elhessegeted a gondolatot, nem a te gondod. Neked ez most nem fér bele. Sokan vagytok. Kislakás. Meló. Nem a te gondod. Ki gondja hát? Talán elférne egy. Ha a mukikat elpakolnád. Van egy fekhely. És hogy kettővel sétálsz vagy hárommal? De a lakás. Hogy kicsi. Meg majd ugat. Vagy szétszedi. Bepisil. Sok a macera. És mit szól majd Max vagy Demény? Demény. Most a párnára hajtja a fejét, úgy szuszog. Öt éve az utcán kóborolt. Egyedül. De valaki befogadta. Macera volt? Elképesztő macera. Megérte? Mindent megért.
Azt mondod, jöjjön egy. Mindegy, milyen, csak ne egye meg a macskádat.
Reggel már fogod a fejed. Nappal ez nem tűnik jó ötletnek. Mert kislakás, mert van elég bajod, most nem fér bele. Macera.
Nincs otthon tápod. Szerezned kell. És mire fekszik majd? Kell párna. Meg tálka.
Kint mínuszok vannak. Nálad meleg. Az egy otthon. Életet mentesz vele. Mehet a helyére más. A fagyból. Melegbe. Nem számít, hogy macera. Meg fogod oldani.
Meg fogjuk oldani."

Gabi17

Chipolvasók országos listája
...mert valaki biztosan hazavárja!
Igyekeztünk ABC sorrendbe tenni (összeollóztuk, szerkesztettük) települések szerint az elérhetőségeket, melyeket hívhatsz, ha a szilveszteri petárda és tűzijáték őrületben kutyust, cicát találsz. Nagyon sok állatvédő fogott össze, hogy mihamarabb hazajuttathassák a riadt állatkákat.
A google doksit folyamatosan frissítjük.
A táblázat:
https://docs.google.com/…/1bYEnSxiTGkWW7zmqvUWDl2t8-V…/edit…
Köszönjük, hogy többen jeleztétek felénk a chipleolvasással kapcsolatos válallásotokat, mindenki elérhetőségét feljegyeztük.

Bízunk benne, hogy mindenki segítségére lesz, és minden állatka épségben hazajut a családjához!

Észrevételeiteket megköszönjük!
Szép új esztendőt kívánunk!

pawsteamhungary@outlook.hu

lobotomix

Idézet:

"Hány, mint a lakodalmas kutya."

Ez eddig csak egy közmondás volt a számomra, de amióta kutyás vagyok (1,5 hónap!) azóta a kézzel fogható (sőt! rongyokkal törölhető, hypo-val dezinficiálható) valóság lett nem kevés alkalommal. A "lakodalom" kérdésén még dolgozunk, a többi, az már megvan.

Fruzsi

Előzmény: Arti(e)-gazdi(e) (#8282)

Nem rossz!

Arti(e)-gazdi(e)

http://hvg.hu/elet/20161209_Keptelenseg ... ara__video

rá tényleg nehéz haragudni, de gazdit azért ülepen billenteném...

lobotomix

Ez ma került fel az Indexre. No comment!

http://index.hu/video/2016/12/07/segito ... ukorbeteg/

peva

Előzmény: lobotomix (#8279)
:lol:

lobotomix

Előzmény: Gabi17 (#8278)
Cs. V.: "(...) Régi babona a kutyások között, hogy a kutya falkavezér akar lenni, és ha a gazda jól elveri a kutyát, ő lesz a falkavezér. Ez hülyeség. Amíg a farkasoknál valóban van falkavezér és hierarchia, addig a kutya úgy viselkedik, mint a gyerek: egy életen át képes alávetni magát a gazda dominanciájának, és ezt nem kell állandóan megerősíteni. Szegény kutyát nem szabad megverni, de ettől függetlenül határozottnak és következetesnek kell lenni vele. Nem szabad annyira elkényeztetni a kutyát, hogy mindent megengedünk neki, mert akkor ugyanaz történik vele, mint a rosszul nevelt gyerekekkel. A gyerekből szörnyeteg, a kutyából pedig egy kártevő, agresszív lény lesz. Meg kell szabni a korlátokat, mert az sem jó, ha semmit sem szabad: a kutya és a gyerek is fegyelmezett lesz, viszont mindentől félni fog. Nagyjából ugyanazzal a hozzáállással és ugyanazokkal az elvekkel lehet a kutyából és a gyerekből is egészséges, boldog, jó személyiséget nevelni."

Azt hiszem, a verés kérdésben nem nagyon van vita. Úgy érzem, másban sem.

Valójában én az un. "főnök" kérdés más aspektusát vizsgálnám.

1. Van ugye a gazdi. Az ő kis (buta) fejecskéjében megképzik valami: egy szándék, egy terv, mittudomén.
2. Aztán meg ugye van Burkus. Na, neki is vannak elképzelései a dolgok menetéről, sőt.

A lényeg, hogy Garry Lineker hírhedt a focis bon mot-jával szólva: "végén úgyis a németek nyernek".
Pl. mi Jamink tényleg egy tündér, egy áldott jó lélek, egy négy lábú Teréz anyába oltott Zoszima sztarec, mi meg szénné olvastuk a szakirodalmat a következetességről. De amikor Jami beveti a pszichológiai hadviselés a genfi konvenció által még nem tiltott eszközeit: a "lelenc gyerek karácsonyi nézése" munkanevű pillantást, vagy az un. szemöldök-bábozás nevű endlözungot, hát akkor pá-pá szakirodalom: nekünk annyi

Tudjuk jól, hogy át vagyunk verve, de hát miért is tartunk kutyát?

Gabi17

Előzmény: lobotomix (#8276)

Imádom Csányi Vilmos írásait, sokat el is olvastam. Most tovább olvastam azonban írását:

"A velünk élő kutyák azonban nem falkába, hanem közösségbe, jó esetben családba kerülnek, ahol együttműködés van, s ugyan létezik rangsor, de abban nem fizikai erőszakkal lehet előrejutni, hanem bizonyos szabályok alapján." Valami szabályozás kell, mint a gyereknél, ahogy mondani szokták: "ne nőjjön a fejemre". Én - 6. éve vannak nálam a mentett kuttyaim - inkább beszélgetek velük, de értik a drágák, szót fogadnak. Hamarabb megértik sokszor, mint néhány embertárs. Ezért - is - imádom Őket. :smt049

taube

Előzmény: Gabi17 (#8275)
Néhány éve, amikor életemben először kutyánk lett, egy kutyás ismerősöm megkérdezte ki a falkavezér? A férjem vagy én? Nem tudtam rá a jó választ, visszakérdeztem: Ki a falkavezér? Válasz: Aki egyszer megverte már. Nem mondtam neki, hogy arra egyikünk sem lenne képes. Nálunk ilyen alapon egyértelműen a 9 éves Foltos kandúr a falkavezér. :lol:

lobotomix

Előzmény: Gabi17 (#8275)
Riporter: (...)a falkavezérségről kérdezném. Sokak meggyőződése: ha nem az ember a falkavezér, akkor a kutyája lesz az. Vagyis, mit tanácsol: hogyan legyünk könnyen, gyorsan falkavezérek?
Csányi Vilmos: – Sehogyan! Ez az egész egy marhaság. A kutyák között egyáltalán nincs ilyen „pozíció”, sőt az a fajta falkavezér, amit néhány kutyatréner mint valóságot tálal a megszeppent gazdának, a farkasok között sem létezik.
R:– Akkor az, hogy mindig viselkedjünk falkavezérként – mi menjünk ki először az ajtón, a kutya csak mögöttünk sétálhat, soha ne kapjon falatokat az asztaltól, soha nem alhat az ágyunkban, s egyáltalán: egész napját és életét mi dirigáljuk –, butaság?
Cs. V. – Az. A kutyák nem tekintenek bennünket falkatagnak, és ezért nem törekszenek falkavezéri pozícióra. A legtöbb kutyának eszébe sem jut ilyesmi, (...)

http://www.szabadfold.hu/aktualis/csany ... t_alkotunk

Gabi17

Előzmény: lobotomix (#8273)

Hááát, van, ahol az ember a falkavezér... :lol:

PusziGazdi

Sziasztok!
Puszpáng gazdijaként lenne egy kérésem hozzátok. Kis kézműves vállalkozásunk készített két csomagot,melyet eladnánk és a befolyt összeget a Retriever Rescue-nak utalnánk át. Az egyik csomagot már megvették,a másik még gazdáját keresi. Ha tudnátok segíteni egy kicsit a terjesztésben,azt nagyon megköszönném.
https://www.facebook.com/permalink.php? ... 2578049172

lobotomix

Előzmény: Gabi17 (#8271)
Miért? Van olyan kutya, amelyik nem?

Sobrum

Előzmény: lobotomix (#8269)
Azért ez semmiképpen sem mondható átlagosnak

Gabi17

Előzmény: lobotomix (#8269)

Okos kutyus nagyon! Irányítja a gazdit!

Tina

Előzmény: lobotomix (#8269)
Lipóciában ez így megy :lol:

lobotomix

Lehet, hogy a régi motorosokat egyáltalán nem lepi meg, amit alant leírok, de nekem, új húsnak azért kikerekedett a szemem...

Reggel, Szent István parki kutyafuttató. A hely két nagyobbacska placc, melyeket egy több száz méteres korridor köt össze.
A kutyával megyek át az egyik placcról a másikra, mögöttem O. úr, a disztingvált, idősebb úr, Frici magyar vizsla gazdija.
O. úr nem siet, a tegnapi El Classico-t beszéli meg T. úrral, nem így Frici vizsla: ő már messze-messze elöl jár a többi kutyával.
A placcra megérkezve Frici felveszi a jellegzetes testtartást és ürítkezik is egy derekasat. Egy hölgy gazdi méltatlankodik: hol a gazdi? ki fogja a cuccot felszedni? A többi kutyás nyugtatja: O. úr majd elintézi, semmi gond.
Na! Ez már engem is érdekel: hogyan fog O. úr értesülni az örvendetes eseményről és honnan fogja tudni, hogy melyik a szóban forgó kupac?
Frici ugyanis már rég a kollégákkal futkos. Jó két perc múlva megjön O. úr. Ekkor Frici abbahagyja a hancúrt (!) odamegy a potyadékához és ugat egyet. O. úr odasiet, kérdez, erre Frici ismét ugat. O. úr erre előveszi a zacskót, és felveszi a felvevendőt. Azt, amelyik őrá tartozik.

Én már igyekszem nem meglepődni semmin, ami kutyákkal kapcsolatos, de ez egy hétköznapi dolog?

Gabi17

Sziasztok!

Figyelem! Fontos és hasznos!

https://www.facebook.com/szilveszteriugyelet/ - Január 1-3. Ha lehet, osszátok!

Leírja, mit kell tenni, ha elveszett a kutya-cica, valamint milyen segítségre lenne szükségük, lehet jelentkezni! Üdv: Gabi

lobotomix

Előzmény: taube (#8265)
Óh, igen.
És pl. az én diétámnak is csak négy ellensége van: a tél, a nyár, az ősz meg a ... igen! igen! megvan: a tavasz

lobotomix

Előzmény: Fruzsi (#8264)
Majdnem...

Én a magam diétáját - némi eufemizmussal - hogy is mondjam: nehezen tartom meg. (szűzies-ártatlanul csavargatja a ruhácskája szélét)
De azt is nehéz az emberfiának megtartani, hogy a kedvencnek ne adja a nasikat, meg a vacsi kimérésénél ne toldja meg egy-két marékkal az adagot.
Szegénykémnek, ugyebár

taube

Előzmény: Fruzsi (#8264)
Még az örökké éhes Dödölle macskám is karcsúsodott, csak én nem.

Lehet, hogy csak beképzelem, de a kutyák ha jön a hideg mindig többet esznek, mint jó időben.

Fruzsi

Előzmény: lobotomix (#8262)

Öööö, van egy rossz hírem.

A kutya diétáját mindenki könnyebben tartja be, mint a sajátját.

ÉS bevallom, ezzel én is így vagyok!

Gabi17

Előzmény: lobotomix (#8262)usz

Muszály méricskélni, mert gyorsan elhíznak. főleg télen, kevesebbet is mozognak. Megéri hidd el, garantálom, nem fogsz "belebolondulni", megszokod gyorsan! :smt006

lobotomix

Úgy látszik, ha az ember megkutyásodik, maga is lemegy kutyába: beszereztem ugyanis egy konyhai mérleget.
Hogy ez miért olyan drámai esemény? Nem, nem azért, mert nekem ilyen eszközöm sose volt, hanem az ok, amiért sose használtam ilyet.

Néhai Gregor József, a kiváló basszista és jeles hobbiszakács foglalta egyszer össze konyhai arc poetica-ját - amit magam is osztok - emígyen:

Idézet:

"Aki patikamérlegen méri ki a hozzávalókat, az más aljasságra is képes."

Én sose főzöm ugyan azt az ételt kétszer ugyan úgy. A hangulatom, az évszak, a hűtőben elpangó, de még felhasználható ez-az, a kísérletező kedv meg egy csomó más faktor dönti el az alapanyagok arányát, sőt meglétét vagy épp kihagyását. Mert pl. nem lesz jó a lencseleves, ha két marékkal több lencsét áztatok be? Vagy éppen mustár helyett egy kis pesto-t pöttyintek a végén kondérba? Mi van akkor, ha a muszakába teszek zöldborsót? Vagy ne adj' Ist*n mazsolát? He? És ha a hús csak felerészben borjú? Hm? És mondjuk nem 35 deka, hanem olyan kb. fél kiló?

Sose csináltam kabinet kérdést a receptek szolgai másolásból, az előírt mennyiségek analitikai pontosságú kiméréséhez. Nekem tehát tu-da-tos-san volt a konyhám mérleg-mentes. Erre tessék: itt ez a kutya, veszem neki a jó kis tápokat (a gyártók marketing-részlegének legnagyobb gyönyörűségére), spekulálok, hogy mivel tudom kissé feldobni neki a száraz kis bogyókat.

De az hagyján: T., az egyik egyesületi mentorunk szerint a kutya kissé.. hát dundi. Javaslata az, hogy 30 kilós létére 25 kilós kutyának való mennyiséggel etessem. Az ex-ideiglenesünk szerint nem kövér (de semmi esetre sem molettebb mondjuk nálam, ami ténykérdés - ez van!), úgyhogy nem kell koplaltatni. De abban mindenki egyetért, hogy figyeljek oda a mennyiségekre.

Én ebbe bele fogok bolondulni, mindenesetre beszereztem egy konyhai mérleget, és adagolási táblázatokat bújok, meg méricskélek, mint aki egyéb aljasságra is képes, és próbálok extrapolálni, hogy ma mennyit mozgott, hideg van-e és így tovább, és így tovább.

Gabi17

Előzmény: lobotomix (#8260)
:smt026

lobotomix

Előzmény: lobotomix (#8259)
Hogyan lettem kutyás? (4. rész)

És így is lett. Volt egy tanulságos - és ezért fontos - zsákutcás kísérletünk egy azóta már szerencsére gazdához került kutyával. Hozzá négyszer mentünk le Budapestről Dunaföldvárra. Az első látogatások nem sokkal az ivartalanítása után voltak. Nyilván a sebe okán és a fején a világot jelentősen beszűkítő tölcsér miatt az első három közös séta alkalmával egy marcipán mackó volt akkori választottunk. Az utolsó, a hazahozatalt megelőző látogatásunkkor már tölcsér nélkül találkoztunk a labrador szépséggel, aki ugyan olyan édes volt, mint először, de az órajele, a frekvenciája és az amplitúdója megsokszorozódott. Egy picit "sok" lett nekünk. (A gyerekek pl. azt kérdezték ez után a közös séta után, hogy bemenekülhetnek-e otthon a wc-be, ha mi nem vagyunk otthon, és a kutya olyan lesz, mint ma?) Semmi visszafordíthatatlan nem történt, nem volt még költözés, így B. kutya halványuló emlékei között a "sétáltató, jutalomfalatos család" státuszába szürkültünk.

Közben erősen rákívánkoztunk Jaminára, aki azokban a napokban tűnt fel a honlapon. Aki ugyan nem labi, hanem goldi, nem fiú, hanem leány, nem három éves, hanem hét, de elképesztő dolgokat írt róla az ideiglenese. Pont, mintha mi diktáltuk volna neki az igénylistát. És hát a képgalériája... szóval nem volt ellenszenves, na! (Ma már nyilván pont egy hét éves goldi kislányt keresnék, aki a "Jamina" névre hallgat, de ezt akkor még nem tudtam.)

A vágyainkat viszont az Egyesület referense kénytelen volt hűteni:
a.) az ideiglenese rákívánt, beleszeretett, lehet, hogy megtartja
b.) ha mégsem tartja meg az "idi", akkor van már egy régi kuncsaft gazdajelölt

A referens nem titkolta, hogy annyi esélyünk van, mint ... (és ide mindenki gondoljon vérmérsékletének, szocializációjának és véralkohol szintének megfelelő szellemes hasonlatot).
Vannak csodák (nevezhetjük wudunak is, jelentsen ez bármit is), így Jamina, az "elérhetetlen" kutya e percben a szomszéd szobában zsebeli be a mi egyik fiúnktól a napi simi sarcot.

Igen, Jami lett a mi kutyánk, és azt látánk, hogy ez a legjobb, ami ez ügyben velünk történhetett. Nagyon-nagyon remélem, hogy ő is így látá.

lobotomix

Előzmény: Gabi17 (#8258)
(Nagyon köszönöm, és a reklám után vissza is jöttünk)

Hogyan lettem kutyás? (3. rész)

El tudjátok képzelni, hogy egy, a magyar egészségügy által működtetett random égési sérült osztályara bevigyen az ember egy kutyát? Ugye a feltételezés is abszurd? Pedig nem kevés általam ismert kutyának a személyi higiéniája és viselkedéskultúrája messze a magyar humán populáció átlaga felett van. (Gondolom e fórum olvasóinak ez a tudása megvan.) Ezt azért kérdem, mert láttam egy dokumentumfilmet, amiben egy égési sérülteket rehabilitáló osztályra rendszeresen bejár egy terápiás kutya, aki maga is rettenetes sebeket visel egykor nagyon megégett testén. A tűzben odaveszett mindenki, akit addig a családjának tudott. És a kicsi, rettenetes hegekkel borított, fél szemére vak kis árva egy igazi boldog, csóválós túrógombóc maradt. Olyan bohókásan, impulzívan boldog, mint egy kölyök vizsla. Terápiás kutyaként működik.
Az osztályon a kutya látogatásai óta kimutathatóan nagyon magas százalékban csökkent a reménytelenül depressziós betegek aránya és látványosan javultak a sebgyógyulási, regenerálódási mutatók, csökkent a kilökődéses esteke száma. A betegek nagyon várják a kis kedvenc napi látogatásait, és olyan erőt kapnak a kollégától, amit soha senkitől. (A film helyszíne az Egyesült Államok.) Na! Ez a film beakadt rendesen.

Láttam és csodáltam utcán vakvezető kutyát, az ikreim osztályával érzékenyítő órán személyesen beszéltem vak gazdival. Olvastam epilepsziás rohamot előrejelző kutyáról, és persze olvastam magyar biztonsági őrről, aki azért az ilyet be nem engedi a világ minden pénzéért sem, inkább jól megalázza a gazdit. (Ez honi történet.)
Szóval, a kutya mint olyan egyre beljebb kúszott a mentális térképemen, és jött is menetrend-szerűen az un. utolsó lökés.
Gödön, az idei nyaralás idején párommal külön-külön felfigyeltünk egy meglehetősen suta mozgású, ápolatlan, csúnyácska sötétszürke, göndör kóbor kutyára. Egészen pontosabban a szemére. Na, abba beleszerettünk! A szomorú, mély, rezignáltan bölcs szemébe, a "sokat látott" tekintetbe. A kutya hol a pékség, hol a Penny előtt kunyerált kaját, jó szót, simit, bármit. Elkezdtünk nyomozni az eb után, hátha valóban facér, és hátha meg is leljük. Hátha be is jövünk neki. De nem láttuk többé. Közben azon vettük észre magunkat, hogy az esti teraszon ücsörgős beszélgetések most először nem a "miért ne legyenről", hanem a "miért legyenről" kezdtek el szólni. Kezdtük - fejben - berendezni az életünket a korábban abszolút eretnekségnek tűnő kutyás életmódra. "És gondolá a család, hogy ez jó." (Elnézést a blaszfémiáért.)

A legszűkebb keresztmetszet az volt, hogy a mozgásában korlátozott, merev végtagú, rebbenékeny gyerkőcünkhöz milyen típusú mentett kutyát válasszunk. Azt hiszem, nem szolgálok bombasztikus meglepetéssel, ha a baráti kör kutyaértő tagjai a "labrador" és a "goldi" fajtákat ajánlották. A google e keresőszavakra rengeteg találatod ad: zömük persze kutyakaja katalógusból lopott kölykökkutya képekkel operáló szaporítós oldal. De azért előbb-utóbb minden komolyan vehető vektor a RR oldalára mutatott. A weblapot és a fórumot böngészve kezdett el feltárulni a retriever fajtamentő univerzum, és hát a mi kis emberfalkánk ismét csak azt látá, hogy ez jó! Jó lesz nekünk itt keresgélni, bezony!
(folyt. köv.)

Gabi17

Előzmény: lobotomix (#8256)

Szia! Nagyon jó az írásod, már várom a folytatást! Üdv: Gabi :smt023

lobotomix

Előzmény: lobotomix (#8256)
Hogyan lettem kutyás? (2. rész)

Aztán megházasodtam vagy kétszer, jöttek a gyerekek: az első alomból kettő. Sok-sok év múlva meg a második alom: koraszülött ikrek. Egyikük maradandó mozgássérüléssel, meg mindenféle szövődményével az agyvérzésnek, stb. stb. A túlélés, a másnapi túlélés volt a cél. Napi bozótharc a természet és néha az egészségügyi ellátórendszer (hiányosságai) ellen. Mire 4-5 év elrepült, és úgy látszott, túléljük, akkor a családban kellett édesapát és dédit ápolni bele a halálba. Mindketten otthonukból, szeretteik köréből mentek el végül.
Ebbe az élethelyzetbe kutya? Azt hiszem, egy fél tamagocsi se fért volna bele. Viszont ha nyáron kimentünk Gödre, a telekre, akkor fura dolgok történtek: az akkor öt éves Soma fiam egy cicával játszott a kertben. Egy girhes, magányos kóborcirmossal. Én alapból macskautáló volnék, mégis azon kaptam magam, hogy a Pennyben a macskaeledelek között turkálok lopva, és próbálom kitalálni, mire is lenne gusztusa a közben nevet (sőt nevek garmadását) kapó kis bolhafészeknek. Elkövettük azt a klasszikus hibát, hogy odaadtuk az első falat parizert a macseknak - és ezzel mintegy a nevünkre is vettük. Nem kívánom senkinek azokat a hazaköltözés előtti estéket, amikor a teraszon ülve futottuk ugyanazokat a köröket feleségemmel: hazavigyük? ne vigyük? - Nem vittük...
Kázmér/Naspolya macskát soha többé nem láttuk. Csak remélem, hogy a pár hetes hízókúra segített átvészelni a telet. Viszont az ő felbukkanása után lett állandó témánk, hogy kéne valami szőrös, kelekótya emlős. Mondjuk, egy kutya. (Mi más?)
A másik, témával kapcsolatos alapvető olvasmányélményem szegény Bächer Iván csodálatos, filozófikus és végtelenül finom emberismeretről tanúskodó kutyás írásai. Az újlipót pampákon lakunk, akárcsak utolsó éveiben B. I. Rendszeresen láttam "hatlábúként", olyik alkalommal csatlakoztam hozzá egy kis kvaterkára. Meg fröccsre. (Én maradtam a málnaszörpnél: szektás absztinens vagyok.) Egyszer megtörtént, hogy délelőtt kis híján elgázoltam, mert a Pannónia utcán körül sem nézve lépett be elém két autó közül. Aznap este meg végigsírtam/röhögtem a Spinozában a Gyabronkával közös szerzői estjét. A műsor után egy buzgó ismerősöm "be is mutatott minket" egymásnak, nem tudva, hogy mi már túl voltunk a pertun. Kissé dorgálva említettem neki a délelőtti életveszélyes akcióját. Fogggalma nem volt az egészről, lehet, hogy észre sem vette.
Ha nyáron Gödön, a telken különösen jót sikerült rotyogtatnom a bográcsban, akkor gondolatban neki ajánlom a javát. (Aki olvasta írásait, az érti.)
(folyt köv.)

lobotomix

"(...) Hawaiin, a nemzetközi etológiai kongresszuson (...) a mi poszterünk arról szólt, hogy a vakvezető kutyák tanulmányozása során olyan együttműködést figyeltünk meg a kutya és a gazda között, amelyhez foghatót eddig csak emberek közötti kapcsolatban ismertünk, állatoknál nem. Némi megelégedettséggel láttuk, hogy többen is böngészik a részleteket, de örömünk gyorsan elillant, amikor egy fiatalember elmenőben hozzánk fordult, és érdes hangon megjegyezte: Fényévnyi távolságra vannak attól, hogy ezt be is bizonyítsák! Ekkor egy valamivel idősebb úr fordult felénk, és csak ennyit mondott: Nekem egy labradorom van, és én minden állításukat elhiszem."

(Csányi Vilmos: Bukfenc és Jeromos - Bevezetés)

Hogyan lettem kutyás? (1. rész)

Idén leszek ötven (jaj!). Se nekem, se a feleségemnek nem volt soha kutyája. Voltak kisebb rágcsálóink gyerekkorunkban, ennyi. Én konkrétan féltem a kutyáktól. Nem kicsit, nagyon. És volt bennem egy erős viszolygás attól, hogy izeg-mozog kiszámíthatatlanul, hogy a nyála esetleg a kezemre vagy a ruhámra kerül (pfúj!), szőrös lesz a ruhám (brrrr!), hogy diszkréten vagy néha poétikusan büdös és főleg harapós: összességében elég obskúrus egy élőlény.
Ha esetleg voltak is puhatolózó próbálkozásiam a szüleimnél kutya-ügyben, azt elég kategorikusan zárták le: kutya-lakásba-nem-való-pont! (Történetesen egy lakótelep sokadik emeletén laktunk.)
Éreztem, hogy a dologgal valami nincs rendben: ugyanis azt láttam, hogy akinek van kutyája a lakótelepen, az egyáltalán nem gondolja, hogy az ő lakásába ne lenne való ez a dolog.
Vannak ezek a szent ferenci alkatú emberek, akiknek minden állat a kezéből eszik, első látásra puszipajtások bármilyen élőlénnyel. Nekik a istálló szaga "illat", a kutyaharapás pedig pont szőrével gyógyul. Na! Én pont nem ilyen voltam.
Közel 30 éve az egyik legjobb barátom költözésénél segédkeztem. Kezemben egy dögnehéz bútorral hátráltam ki a kapualjból, amikor a nevezett jóbarát húgának a nagyon fiatalka magyar vizslája rendesen belemart a lábikrámba. A fájdalomnál a döbbenet sokkal nagyobb volt, de ez az előzmények nélküli orvtámadás kétségkívül nem hozta meg a kedvet, hogy gazdi legyek.
Csányi Vilmos könyveit jóval országos népszerűsége előtt már ismertem és szerettem, Bukfenc és Jeromos című könyve pedig valóságos megvilágosodás volt számomra. A tudományos megközelítés mindig közel állt szívemhez - ez esetben egy kicsit az un. lelkemhez is. A váltott dominanciáról és a vakvezető kutyákról írt esetleírásai moccantották meg bennem először a leendő gazdis húrokat. Bevallottan nagy kedvencem a szerző. Az ő könyveit olvasva igazi fotel-tudós lettem kutya ügyekben. (Ekkor még jó 3 lépés távolságban írásai hús-vér-szőr tárgyától.)
És azt hiszem, a labradorok iránti szimpátia magjai is ekkor plántálódtak belém. (Lásd írásom mottóját.)
"Van-e ott valaki?" - hegyezi ki Csányi Vilmos a fő kérdést. Az ő válasza szerint a kutya kvázi egy ... ember... ,nagyon-nagyon leegyszerűsítve persze. És ha a kutya kvázi egy kicsit ember, akkor menhelyi, gazdátlan, altatásra váró kutyának lenni maga a pokol egy öntudattal rendelkező élőlénynek. Elhatároztam, ha valaha lesz kutyám, akkor az mentett kutya lesz. (Sokat azért nem vállaltam be ezzel, mert tudtam, hogy nem lesz nekem kutyám, kérem szépen, soha.)
(folyt. köv.)

Gabi17

http://kutyabarat.hu/hasznos/2624/ideiglenes_lelektan

Az ideiglenes befogadásról szól. Teljesen igaz!

Picka

Előzmény: nagyeszter (#8248)

GRATULÁLUNK Asztorhoz!! Sok boldogságot!!

Fruzsi

Előzmény: TimarK (#8251)

Miután hármasban, azaz hatan, 18 lábbal és 6 szívvel atkuzdottuk magunkat az 1.40 m mély vízen és sartengeren! :-D

:-D:-D

Solo

Előzmény: TimarK (#8251)

Kemény csajok :mrgreen:

TimarK

http://www.nlcafe.hu/foto/20161005/kuty ... -dog-race/

Az utolsó képen ott a lényeg!

Gabi17

Sziasztok!

http://kutyabarat.hu/hirek/2502/egy_kut ... t_elozetes

Egy kutya négy élete - 2017 januárjában a mozikban! Üdv: Gabi

Gabi17

Sziasztok!

http://hvg.hu/itthon/20160926_Ne_engedj ... etharmadan

2016 őszi ebzárlat az ország háromnegyed részén!!!

Üdv: Gabi

nagyeszter · **Csatlakozott:** 2015.11.08. 08:12 **Hozzászólások:** 1

Sziasztok!
Én most az örömömet/örömünket szeretném Veletek megosztani

4 hete örökbefogadtuk ASZTORT, aki azóta rengeteget változott. A hangoktól rettegő kusziból egy életvidám családi kedvenc lett... Fantasztikus barát.
Egy kiképző ismerős mondta nekünk 3 hete, hogy adjunk időt Asztornak, hagy szokjon meg minket, aztán tanulhatunk majd jó kis "ÜL", meg "FEKSZIK"-eket stb... Nos, jelentem, ez a kutya, amellett, hogy le sem veszi rólam a szemét, az én ritmusomban sétál a lábam mellé felzárkózva, ül, fekszik, pacsit ad bármilyen kajáért (lassan már kaja nélkül is) és olyan képet vág, mint aki mosolyog

IMÁDOM, hogy sokkal jobb embernek érzem magam mellette.
Ma már voltunk közös haverkodós sétán két jólnevelt ebbel, Asztor velük is jelesre vizsgázott. Az egyetlen fontos az volt számára a séta alatt, hogy a szaglászáskor is azt nézze, merre megyek...

Jó pihenést mindenkinek!

Eszter

Gabi17

Előzmény: Fruzsi (#8246)

Elég rossz állatpotban vannak ezek a kutyák. Ezen alapon sem lehet őket feljelenteni mondjuk a Nébihnél? Vagy NAV-ellenőrzés? Csak ha a gyepi feljelenti őket, mert ők lehet, hogy tudnak neveket, akkor tényleg nem viszi el odáig legközelebb, ha megtudja, ki volt a feljelentő, kirakja a mezőre. Mégiscsak megmenti az egyesület ezeket a kutyákat, mert így egy-egy lélek mindig megmenekül, s ez a legfontosabb - amíg bírja anyagilag. Csak úgy lehetne esetleg, hogy állatvédő akar tőlük kutyát venni, csak ugye nem mondja meg, hogy ki ő, rejtett kamera, ilyesmi... Jajj, nehéz dolgok ezek! :smt022

Fruzsi

Előzmény: Picka (#8245)

Legyél, jogosan.
Sajnos bilibe lóg a kezed.
Most úgy volt, 4-5 kutyát fognak leadni. Fogalmam nincs, mi a jobb, hogy ott maradt a többi, vagy hogy csak egy jött.
Ha nem hozzuk el, akkor ezt a kutyát vagy másikat elaltatnak a gyepin. A gyepi minden kutyát köteles bevenni. Ha nem beveszi, majd elengedik őket a határban.
A körök be vannak zárva, nevek is vannak, de utol nem lehet őket érni. A telepükre bejutni nem lehet. A helyiek sem, Állatvédőrség sem tud mit tenni. Nyilván, mi sem a távolból.
Én is undorítónak tartom, hogy valójában a "szemetük" eltakarításával még inkább legalizáljuk a szaporítást, de kérdem én, mi a megoldás? Sorolhatnám a kutyák neveit, akik nélkülünk meghaltak volna, és azoknak a gazdákét is, akik nélkülünk most nem lennének egy jó kutya gazdái. :oops:

Egyben jelezném, addig, amíg van kereslet, és amíg megveszik a 10-20-50 ezres kölyköket, addig lesz kínálat is.

Picka

acsongrádi csokiszuka kapcsán:szóval felháborító, h Csongrádot nem lehet felszámolni!!! Ez nem mentés ez aljas kifosztása a lehetőségeinknek kereteinknek energiánknak míg ő haszonnal kutyákkal seftel!
A mentés az: az új fekete kutyus, meg Bonifác, meg Marvin meg akiktől 1-1 idióta meg akar szabadulni különben szélnek ereszti- de nem a módszeresen aljasul lezsarolt aztán kidobott kutyák managelése.
Egyszerűen hihetetlen hogy nem lehet megállítani ezt a vállalkozást. Vagy ha ő tenyésztőként reklámozza magát - fizessen 40-50.000 Ft a leadott kutyákért és előre jelezze h kb. évi 6-8 kutyával számolhatunk.
Ki vagyok bukva :cry:

Erzsi50

Előzmény: Fruzsi (#8243)

Én személyesen ismerek kettőt a vizsgázott kutya/gazda páros közül. (K

ét berni)

Fruzsi

Előzmény: Erzsi50 (#8242)

Igen, igen, Zsömi, korábban Debby a mi kutyánk!
Én már szavaztam tegnap!

Erzsi50

http://jubileum.ujeuropaalapitvany.hu/j ... lapitvany/

Ha tehetitek, akkor szavazzatok a Csodakutyákra. Egyik csodakutya a RR-től örökbefogadott kutya. 8-)

Fruzsi

Előzmény: Gabi17 (#8239)

:-o

Gabi17

http://m.origo.hu/tudomany/20160830-kut ... dezes.html

Érdekes: magyar kutatók felfedezése: hogyan dolgozza fel a kutyák agya az emberi beszédet?

Gabi17

http://kutyabarat.hu/hirek/2447/a_vilag ... ak_szamara

Érdekes! A világ első kiállítása kutyák számára

Szép, vidám napot kívánok! Gabi

Retriever Rescue

Beszélgető

Ki van itt